Az országos átlaghõmérsékletet január kivételével az év minden hónapjában meghaladta az 1971-2000-es normálértéket (3. ábra). A legnagyobb anomália áprilisban jelentkezett, ekkor a szokásos 10,3 °C-nál 4,2 °C-kal magasabb havi középhõmérséklet volt jellemzõ.

3. ábra
Az országos havi középhõmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól 2009-ben
(15 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Január

Az országos havi középhõmérséklet alacsonyabb volt a szokásosnál. Az idõszak elsõ felében a napi átlagok az 1971-2000-es normál alatt helyezkedtek el, majd a -9°C-os mélypontot (január 9.- 10.) követõ felmelegedés után az értékek az idõszak végéig meghaladták az átlagot.

Február

A hónap elsõ hetében folytatódott a felmelegedés. A napi átlaghõmérséklet 7-én érte el maximumát, ekkor 6 fokkal volt a sokévi átlag fölött. Ezután erõteljes lehûlés kezdõdött, az értékek a normál alá süllyedtek. A leghidegebb, országos átlagban -4°C 19-én volt. A hónap végén újra pozitív tendencia volt jellemzõ, és az utolsó két napon az értékek újra az átlag fölött helyezkedtek el.

Március

A hónap elején az országos napi középhõmérséklet továbbra is az átlag fölött maradt, 6-án az a sokévi értéktõl közel +4,5 fokkal tért el. Az idõszak közepén negatív anomália volt jellemzõ, 25-én az országos átlagérték közel 6 fokkal maradt el a sokévi átlagértéktõl.

4. ábra
Napi országos középhõmérsékletek eltérése az (1971-2000) átlagtól
2009. január, február, március

Április

Országos viszonylatban a napi középhõmérséklet mindvégig átlag felettinek adódott, a legnagyobb eltérés a +8°C-ot is meghaladta.

Május

Az áprilisinál változékonyabb volt a hõmérséklet. Az idõszak elsõ felében (7-12.), valamint a hónap közepétõl kezdõdõen az idõszak végéig a napi átlagok a sokévi értékek felett helyezkedtek el. 11-én adódott a legnagyobb pozitív eltérés, +5°C országos átlagban, majd a hónap végén az erõteljes lehûlés után, 30-án a hõmérséklet közel 7 fokkal maradt el szokásostól. Ezen a napon Zabar állomáson 0,8°C-ot mértek az éjszakai órákban, amivel megdõlt a napra jellemzõ minimumhõmérsékleti rekord.

Június

Az évben az országos havi középhõmérséklet ebben a hónapban volt legközelebb a szokásoshoz. Az átlag körüli ingadozás során a legnagyobb pozitív eltérés 19-én adódott (+6°C), míg a legnagyobb negatív eltérés 4-én jelentkezett (-5°C). Zabar állomáson ebben a hónapban is született napi rekord: június 14-én 1,3°C-os minimumhõmérsékletet regisztráltunk.

5. ábra
Napi országos középhõmérsékletek eltérése az (1971-2000) átlagtól
2009. április, május, június

Július

A napi országos középhõmérsékletek alapvetõen az átlag felett helyezkedtek el, csupán néhány napra csillapodott a kánikula. 10-én volt a legnagyobb negatív eltérés országos átlagban (-3°C). A leghidegebbet 27-én mérték, 4,1°C-t, amely az eddig mért legalacsonyabb hõmérséklet ezen a napon, és a mérés helye ismételten Zabar állomásunk volt. A maximális pozitív anomália 23-án adódott (+6°C). Ekkor mértük a hónap és egyben az év legmagasabb hõmérsékletét is, 37,2°C-ot Kiskunhalason.

Augusztus

A júliusihoz hasonlóan alakult az országos napi középhõmérséklet, az értékek néhány nap kivételével az átlag felett helyezkedtek el. A legnagyobb pozitív anomália 28-án jelentkezett, ekkor +6 fokot meghaladó eltérés adódott országos átlagban.

Szeptember

Folytatódott az átlagosnál melegebb napok sora, csak 5-én és 6-án volt hûvösebb a vártnál. Országos átlagban a legmelegebb 3-án volt szeptemberben, ekkor +5 fokot meghaladó pozitív anomália jelentkezett. A hónap legmagasabb hõmérsékletét, 33,4°C-ot is ezen a napon regisztrálták Kiskunhalason. Szeptember 4-én a napi minimumhõmérséklet Szeged belterületi állomásán 21,4°C volt, ilyen magas minimumérték még ezen a napon nem adódott, hasonlóan a hónap 11. napjához, amikor is Budapest Lágymányoson a napi minimum 20,2°C volt.

6. ábra
Napi országos középhõmérsékletek eltérése az (1971-2000) átlagtól
2009. július, augusztus, szeptember

Október

A napi országos középhõmérsékletek az idõszak elején és a végén voltak átlag fölöttiek. Negatív anomália elsõsorban a köztes idõszakban, 12. és 21. között jelentkezett, valamint még további három napon: 3-án, 30-án és 31-én. A legnagyobb pozitív eltérés 8-án volt jellemzõ (közel +7°C). A hónap legmagasabb hõmérsékletét, 29,7°C-ot is ezen a napon regisztrálták Kiskunhalason, egy nappal korábban pedig a napi maximumhõmérséklet rekord dõlt meg Máza állomásán, 28,8°C-ot mértünk. A leghidegebb 14-én volt jellemzõ, ekkor az országos középhõmérséklet több mint 7 fokkal maradt el az ilyenkor megszokottól.

November

A hónap elején, egészen november 6-ig a vártnál alacsonyabb volt a napi középhõmérséklet országos átlagban, a legnagyobb negatív eltérés 1-jén jelentkezett, mely abszolút értékben a 6°C-ot is meghaladta. November 7-tõl az értékek a hónap végig átlag felettiek voltak. A legnagyobb pozitív különbség (közel 7°C) 30-án jelentkezett, ekkor 10,5°C-os minimumhõmérsékletet regisztráltunk Pápán, mely ezen a napon eddig a legmagasabb minimumérték.

December

Az országos napi középhõmérséklet nagyon szélsõségesen alakult. A hónap elsõ harmadában az átlagnál több fokkal melegebb volt, egészen 9-éig, amikor lehûlés kezdõdött. A több mint 16°C-os hõmérséklet-süllyedést követõen, 20-án már -10,9 fok volt jellemzõ, mintegy -12°C-kal eltérve a megszokottól. A lehûlést követõen, délies, igen enyhe áramlások hatására markáns melegedés következett. 5 nap alatt közel 22 fokot emelkedett a hõmérséklet, így karácsony másnapján már 11°C volt országos átlagban. A hónap rekordokban bõvelkedett: 23-án, 25-én és 26-án is megdõlt a napi jellemzõ maximumhõmérsékleti rekord.

7. ábra
Napi középhõmérsékletek eltérése az (1971-2000) átlagtól
2009. október, november, december

Az éves középhõmérsékletek területi eloszlását tekintve (8.ábra) a kép nem tér el jelentõsen a várttól: középhegységeink kirajzolódnak, és valamelyest az észak-déli növekvõ tendencia is megfigyelhetõ. Általában 6-10°C között helyezkednek el az értékek, 2009-ben ennél melegebb volt, 5,8 és 13,1°C között változott a hõmérséklet az ország területén. A leghûvösebb a Mátrában és a Bükkben volt, túlnyomó többségben itt fordultak elõ 7°C alatti értékek, míg 12°C-nál magasabb hõmérsékletû terület elsõsorban az Alföldön a Tisza mentén rajzolódott ki.

8. ábra
2009. évi középhõmérséklet (°C)
(57 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

A hõmérsékleti küszöbnapok éves országos átlagai a melegedés irányába mutatnak, meleg küszöbnapokból általában több volt a szokásosnál, míg hidegbõl kevesebb; Fagyos nap (Tmin<=0°C) átlagosan 76 darab volt, ami 21-gyel kevesebb az 1971-2000-es normálnál. A zord napok (Tmin<=-10°C) száma (10 db) nem volt rendkívüli, csupán eggyel volt több a vártnál, és hasonlóan alakultak a téli napok (Tmax<=0°C) is, országos átlagban 26-ot számoltunk a szokásos 25 helyett. A meleg küszöbnapok tekintetében nyári nap (Tmax>=25°C) országos átlagban 101 alkalommal fordult elõ, ami 26-tal több a szokásosnál. Arányaiban hasonlóan markáns volt az eltérés a hõségnapok (Tmax>=30°C) számában is; általában 20 szokott lenni, de tavaly 8-cal többször mértünk 30°C-nál magasabb maximumhõmérsékletet. A hõségnapok területi eloszlását tekintve (9. ábra) elmondható, hogy az Alföldön számláltuk a legtöbbet, helyenként ez a szám az 50-et is elérte, míg középhegységeinkben volt, hogy elõ sem fordult a hõmérsékleti kritériumnak megfelelõ nap. Forró nap (Tmax>=35°C) mindössze egyszer volt, ami összhangban van a sokéves átlaggal.

9. ábra
A 30 fok fölötti hõmérsékletû napok száma 2009. évben

A 10. ábrán Budapest-Pestszentlõrincen lévõ állomásunk hõmérsékletének 2009. évi menetét mutatjuk be. A napi hõmérsékleti minimumból (tna), átlagból (t) és maximumból (txa) számolt havonkénti átlagértékébõl láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenõen azt is, hogy a minimum-maximum közti hõingás a nyári napokon általában nagyobb, mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum (tn) és abszolút maximum (tx) értéke is szerepel az ábrán, ezek távolsága nyilvánvalóan még nagyobb.

10. ábra
A különbözõ hõmérsékleti értékek évi menete
Budapest-Pestszentlõrincen 2009-ben