Hazánk éghajlatát globálisan a jelentõs évi hõmérsékletingás jellemzi. A hõmérséklet idõbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok idõjárása nagyon változékony.
Január
középsõ harmadában ugyan átlagosnál melegebb idõjárásban volt részünk (14-én például Budapesten a napi középhõmérséklet 9,5 °C-kal volt magasabb a normálnál), a hónap középhõmérséklete a sokévi átlag alatt maradt.
Február
középhõmérséklete országos átlagban mintegy 0,7°C-kal volt melegebb a megszokottnál, ami legnagyobbrészt a hónap eleji tavaszias idõjárásnak volt köszönhetõ. A korai tavasz legmelegebb napja február 5-e volt, amikor az ország nyugati felének egyes területein a 22 fokot is meghaladta a nappali felmelegedés.
Március
is hidegebb volt a megszokottnál, azonban ebben a hónapban is elõfordult egy az átlagosnál lényegesen melegebb periódus (március 18-19-én 1-2 hegyi állomást kivéve, az egész ország területén 20-25 fokig emelkedett a nappali csúcshõmérséklet).
Április
középhõmérséklete közel 1 fokkal melegebb volt az átlagnál, annak ellenére, hogy a hónap 7 napja volt fagyos nap, amikor a napi legalacsonyabb hõmérséklet nulla fok alá süllyedt - igaz többnyire csak a magasabb hegységekben.
Május
szokatlanul hûvös volt 2004-ben, Orbán napja (25-e még fagyot is hozott több helyen az országban. A hónap 9 napja volt nyári nap, amikor legalább egy mérõállomáson 25 fok fölé emelkedett a hõmérséklet, május középhõmérséklete ennek ellenére az átlagnál több mint 1 fokkal hidegebbnek, 14,0 °C-nak adódott.
Június
középhõmérséklete is elmaradt az átlagtól, tartósabbá a meleg csak július közepétõl vált, amikortól már igazi kánikulában volt részünk.
Július
folyamán országos átlagban 9 nap volt hõségnap, amikor a napi maximumhõmérséklet a 30°C-ot is meghaladta. Forró nap (tehát 35°C-osnál is magasabb maximumhõmérsékletû nap) is elõfordult a Duna-Tisza-közén és az ország délkeleti részén 3-4 alkalommal. Július átlaghõmérséklete 0.4°C-kal volt magasabb az ilyenkor szokásosnál.
Augusztus
bár a hónap egészére jellemzõek voltak a nagy hõmérsékletbeli ingadozások, többnyire 2-3°C-kal melegebb volt a megszokottnál. Augusztusban 20-27 nap volt nyári nap, ezek közül országos átlagban mintegy 5 bizonyult hõségnapnak. A hónap középhõmérséklete országos átlagban 0,8°C-kal adódott többnek a sokévi átlagnál.
Szeptember
középhõmérséklete több mint fél fokkal volt hûvösebb a szokásos értéknél. 2-6-a között még nyári idõnk volt: az országban sehol nem volt csapadék, a hõmérsékleti maximumok 25 fok körül alakultak. A szeptemberi nyárnak 8-án egy erõs hidegfront vetett ideiglenesen véget, gyengült a nappali felmelegedés, erõsödött az éjszakai lehûlés. Késõbb újból visszatért néhány napra a nyárias idõ, a hónap második felében azonban már többnyire a sokévi átlag alatti hõmérsékletek fordultak elõ.
Október
középhõmérséklete összességében a sokéves átlagnál több mint egy fokkal magasabbnak adódott, amely nagyrészt a hónap utolsó dekádjában tapasztalható szinte nyáriasan meleg idõjárással, a november elsõ hetéig tartó "vénasszonyok nyará"-val magyarázható.
November
idõjárását általánosságban a hõmérséklet változékonysága jellemezte: a hõmérsékletváltozás iránya 3-4 naponta ellenkezõjére fordult, ami a hónap során tapasztalt meglehetõsen aktív ciklontevékenységnek köszönhetõ. Éjszakai fagyokat már november elejétõl kezdve regisztráltak, az ország területén (jellemzõbben a hegyes vidékeken) 20 nap volt fagyos (amikor a legalacsonyabb éjszakai hõmérséklet nulla fok alá süllyed). Az északi, hegyvidéki területeken téli napok is szép számmal fordultak elõ: 9 napon maradt a legmagasabb nappali hõmérséklet fagypont alatt. Mindezek ellenére a havi középhõmérséklet az ország egész területén meghaladta a sokévi novemberi átlagértéket, összességében közel egy fokkal adódott magasabbnak a normálértéknél.
December
átlagos hõmérséklete a 30 éves átlagnál 0,6 fokkal enyhébbnek, 0,6 foknak adódott, azonban a hónap folyamán így is szép számmal fordultak elõ mind fagyos mind pedig téli napok. A hegyvidéki területeken 25-29, az ország laposabb vidékein 19-23 nap volt fagyos; téli nap pedig, a hegyvidéki területeken 10-16, az alacsonyabban fekvõ vidékeken 4-9 nap volt.
Az évi középhõmérséklet országszerte 5,6 (Kékestetõ) és 11,7°C (Szeged) között alakult (8. ábra). Az ország északi területeit kivéve 10°C felett volt az átlaghõmérséklet.
A hőmérsékleti küszöbnapok száma is a sokévi átlagnak megfelelõen alakult. 2004-ben országos átlagban 28 nap volt téli (Tmax <= 0°C) és 8 nap zord (Tmin <= -10°C), nulla fok alatti hõmérséklet pedig 95 napon fordult elõ, ami mind átlagközeli érték. 2004-ben nyári nap (Tmax >= 25°C) 66 volt átlagosan, ami a szokásosnál csupán 3 nappal kevesebb. A hõségnapok száma (Tmax >= 30°C) 14 volt, ami szintén mindössze 2 nappal marad el az átlagos 16-tól. Tavaly átlag 1 forró napunk (Tmax >= 35°C) volt, ami megfelel az 1961-1990-es idõszak átlagának.
A 10. ábrán Budapest-Pestszentlőricen lévő állomásunk hőmérsékletének 2004. évi menetét mutatjuk. A napi hõmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti közép értékébõl láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenõen azt is, hogy a nyári napokon általában nagyobb a minimum-maximum közti hõingás mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán. Ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.
