Hazánk éghajlatát globálisan a jelentõs évi hõmérsékletingás jellemzi. A hõmérséklet idõbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok idõjárása nagyon változékony.
A 2001. év átlag feletti hõmérsékletû hónapokkal kezdõdött. Januárban a legmagasabb hõmérsékleteket a hónap elsõ és harmadik dekádjában

3. ábra
Az országos havi középhõmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2001. évben

Február is jóval melegebb volt az átlagosnál. A napi középhõmérsékletek szinte az egész hónapban többnyire az átlagérték felett alakultak. A legmelegebb idõszak 5-tõl 10-ig tartott, ezekben a napokban a napi maximum hõmérsékletek rekord közelében, vagy felette alakultak. Február 9-én megdõlt az addigi 15,5°C-os országos rekord. A legmagasabb nappali hõmérséklet: 18,6°C, Baja, 2001. február 9.
Április elején átlagos körüli hõmérsékletû napok követték egymást, de 13.-ra jelentõsen lehûlt a levegõ, a több napon keresztül fellépõ fagyok nagy károkat okoztak a virágzó gyümölcsfáknak.
A nyár hûvös júniussal köszöntött be, a július és augusztus hónapok azonban már az átlagosnál melegebbek voltak. A nyár (és a 2001. év) legmelegebb hónapja az augusztus volt.
A 2001. év abszolút hõmérsékleti maximumai (4. ábra) a síkvidéki állomásokon (400 méteres tengerszinti magasság alatt) mindenütt meghaladták a 33°C-ot. Ezek a legmelegebb napok egyik helyen júliusban, a másik helyen augusztusban voltak. Július legmelegebb napján, 16-án sok helyen 35°C fölé emelkedett a hõmérséklet. Ezt követõen azonban 24 óra alatt 9°C-ot csökkent az országos középhõmérséklet, és csak a hónap végére emelkedett tartósan az átlag fölé. A júliusi legmagasabb nappali hõmérséklet 37,0°C volt, amit Tasson (Bács-Kiskun m.) mértek 2001. július 28-án.

4. ábra
2001. évi maximum hõmérsékletek (°C) területi eloszlása

A meleg nyár után hirtelen köszöntött be az õsz, a szeptember már olyan hûvös volt, hogy alig haladta meg az októberben szokásost.
A november átlaghõmérséklete is átlag alatt maradt. 2001. decemberének elsõ hetét követõen pedig rendkívül tartós hideg köszöntött ránk, átlag fölötti hõmérsékletet csupán két napon át észleltek (5. ábra). December hónapban a napi középhõmérsékletek országos átlaga -4,7°C volt, a szokásos +0,1°C-kal szemben. A XX. században egyszer volt ennél hidegebb december, 1933-ban.

5. ábra
A napi középhõmérséklet eltérése a sokévi átlagtól Budapesten 2001. decemberében

A 2001. évi abszolút hõmérsékleti minimumokat mindenhol decemberben észlelték (6. ábra). 2001. decemberében a havi középhõmérséklet országos átlaga megközelítette a -5°C-ot. Az északi területeken volt alacsonyabb hõmérséklet, míg nyugaton magasabb. Ez a rendkívüli hideg 3-6°C-kal volt kevesebb az ilyenkor megszokottnál. A minimum hõmérséklet az ország északi felében -20°C feletti, a déli országrész legtöbb helyén -20°C alatti értéket vett fel. A legalacsonyabb éjszakai hõmérsékletet Orosházán mérték: -26,1°C ot, 2001. december 25-én.

6. ábra
2001. évi minimum hõmérsékletek (°C) területi eloszlása

Az évi középhõmérséklet országszerte 5,6 és 11,7°C között alakult (7. ábra). A hegyvidékek kivételével 10° C feletti volt az átlaghõmérséklet az egész ország területén. 11°C-nál is melegebb volt a fõváros belterületén, Siófokon és az ország egy-két déli állomásán.

7. ábra
2001. évi középhõmérséklet (°C)

A 2001. év hõmérsékleti viszonyainak jellemzésére megnéztük a hõmérsékleti küszöbnapok elõfordulásait is. Az év során átlagosan 24 téli napot (Tmax <= 0°C) regisztráltak, ez a sokéves átlag alatt maradt. Az elmúlt évben átlagosan 95 napon süllyedt a hõmérõ higanyszála fagypont alá az ország területén, ami közelítõleg megegyezik a sokéves országos átlaggal. Nyári nap (Tmax >= 25°C) átlagosan 79 fordult elõ, ami több a szokásosnál. Hõségnapot (Tmax >= 30°C) átlagosan 25-öt regisztráltak, ebbõl 15 szokott elõfordulni évente. Tavaly átlag 2 forró napunk (Tmax >= 35°C) volt, ezek évi száma az 1961-90-es idõszak alatt nem érte el az 1 napot.
A hõmérséklet átlagos évi változásának grafikonja látható a 8. ábrán, összehasonlítva a 2001. évi menetével. A 2001. évi hõingás értéke 26,4°C, ami erõteljes kontinentális hatásra utal.

8. ábra
A havi középhõmérséklet átlagos és 2001. évi menete

A mezõgazdaság szempontjából nagyon fontos a hõségnapok számának alakulása, mivel a mérsékelt égövben õshonos növények hõségnapok idején már károsodhatnak. Általában májusban és szeptemberben a hõségnapok nagyon ritkák, elsõsorban júliusban és augusztusban fordulnak elõ. A hõségnapok számának területi eloszlását mutatjuk be a 9. ábrán. 2001-ben már májusban is volt 1-2 hõségnap az ország déli felében. Augusztusban fordult elõ a legtöbb hõségnap, ekkor az ország sok helyén 15 napnál is többször mértek 30°C-nál magasabb hõmérsékletet.

9. ábra
A hõségnapok száma 2001-ben