A homogenizált, interpolált adatok alapján 2009-ben országos átlagban 598 mm csapadék hullott, ami 105%-a az 1971-2000-es normálnak (11. ábra). 7 hónap csapadékhozama haladta meg a szokásos értéket, 5 hónapé maradt alatta. Februárban és novemberben jelentkezett a legnagyobb pozitív eltérés, míg áprilisban a várt mennyiség alig egy ötöde volt jellemzõ.

11. ábra
Havi csapadékösszegek 2009-ben az 1971-2000-es normál százalékában
(58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Az éves csapadékösszeg területi eloszlását tekintve (12. ábra) a legtöbb csapadék középhegységeinkben, illetve az Alpokalján hullott, míg a legszárazabbnak az Alföld bizonyult. Ez az elrendezõdés jól megfelel a szokásos képnek, és a jellemzõ értékek is a sokéves átlag közelében voltak, az interpolált adatok alapján az csapadékösszegek általában 500 és 900 mm között változtak.

12. ábra
A 2009. évi csapadékösszeg

Január

A csapadék jelentõs része a hónap második felében hullott. 21-én, 27-én és 28-án a napi országos csapadékösszeg 10 mm felettinek adódott. 27-én a napi maximális csapadékösszeg rekordja is megdõlt, Vasváron 63,4 mm csapadékot mértünk. Az idõszak végén a csapadék fõként a Dunántúlon, havazásból származott. A hónapban elõfordult komolyabb ónos esõ, amely az utakon keletkezõ jégpáncél révén a közlekedést hátráltatta, míg a tapadó hó Zala és Vas megye áramszolgáltatásában okozott jelentõs károkat.

Február

A legnagyobb országos napi csapadékösszeg 8-án volt jellemzõ. Ezen és az ezt követõ napon Zirc térségében 32-36 mm csapadék hullott hó formájában, amibõl 15-19 cm hóréteg alakult ki. A lehullott hó áramellátási zavarokat okozott a térségben.

Március

Országos átlagban 10 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg két napon jelentkezett, 5-én és 29-én. Ekkor elsõsorban az ország nyugati részén regisztráltak helyenként a 30 mm-t is meghaladó értékeket. Kiugró csapadékmennyiség volt jellemzõ 9-én is, ekkor Mátraszentlászlón megdõlt a napi csapadékmennyiség rekordja, 36,5 mm csapadék hullott, emellett tekintélyes havazás volt a Kékestetõn: míg 9-én csak hófoltot figyeltek meg, 10-én már 30 cm-es hóvastagságot mértek.

Április

Ez a hónap nagyon száraz volt, a havi csapadékhozam országos átlaga alig haladta meg a 10 mm-t, több helyen egyáltalán nem volt esõ. 7-e és 24-e között bár többször esett, a lehullott csapadék mennyisége csupán 6 napon volt több a szokásosnál. Országos átlagban a legesõsebb nap április 29-e volt, de a záporok csak a Nyugat-Dunántúlt érintették. Ekkor több helyrõl érkezett jelentés 20 mm-t meghaladó csapadékmennyiségrõl is.

Május

Országos átlagban 10 mm-t nagyobb mennyiségû napi csapadékösszeg egy napon adódott, 31-én. Ezen a napon az északi országrészben többfelé hullott 20 mm-nél, helyenként 30 mm-nél is nagyobb mennyiségû csapadék.

Június

A hónap második felében fordultak elõ a vártnál nagyobb napi csapadékösszegek országos átlagban, viszont 10 mm-t meghaladó csapadékhozam csak két napon volt jellemzõ, 22-én és 23-án. Mindezek mellett a 24 óra alatt lehullott legnagyobb csapadék (97,3 mm) 11-én adódott Taktaharkányban. Több napon is elõfordult zivatar felhõszakadás, jégesõ, kíséretében.

Július

A hónap elsõ felében folytatódott a zivatarokkal, intenzív záporokkal tarkított idõjárás. Országos átlagban 18-a volt a legesõsebb nap, ekkor több mint 13 mm napi csapadékösszeg volt jellemzõ, viszont a legnagyobb napi csapadékot, 73,8 mm-t három nappal korábban Kup állomásunkon regisztráltuk.

Augusztus

Országos átlagban kiemelkedõen nagy napi csapadékösszegek nem fordultak elõ, 7 mm-t meghaladó mennyiség csupán 4 napon volt jellemzõ: 3-án, 4-én, 22-én és 29-én. A 24 óra alatt lehullott legnagyobb csapadék (88,6 mm) is 4-én hullott Gacsály községben. Ebben a hónapban is több napon érkezett jelentés lokálisan nagy csapadékot okozó záporokról, esetenként jégesõvel kísért zivatarokról.

Szeptember

Ez a hónap az átlagnál szárazabb volt, csupán 50%-a hullott le az ilyenkor szokásos csapadéknak. Országos átlagban jelentõ napi csapadékösszeg csupán 4-én volt jellemzõ, mintegy 15 mm. A hónap többi napján alig fordult elõ esõ, és az is általában 5 mm alattinak adódott. 4-én országszerte záporok, zivatarok alakultak ki, helyenként jégesõrõl érkezett jelentés. Mindez az ország északi felén többfelé okozott 30, sõt helyenként 40 mm-t meghaladó napi csapadékhozamot.

Október

Országos átlagban jelentõs mennyiségû napi csapadékösszeg 10 és 13 között hullott. 12-én egy hidegfronthoz kötõdõen többfelé mértek 20-30, helyenként 40 mm-t meghaladó napi csapadékösszegeket. Az országos átlag közel 18 mm-nek adódott, és ezen a napon mértük a 24 óra lehullott maximális csapadékösszeget is, 55,8 mm-t Mindszent állomásunkon.

November

Kiugróan magas napi csapadékmennyiségek országos átlagban a hónap elsõ felében jelentkeztek; például 10-én 19 mm-t, november 8-án, 15 mm-t megahaladó csapadék volt jellemzõ. 8-án a 24 órás csapadékmennyiség rekord is megdõlt, Kékestetõ állomásunkon 74,5 mm esõ hullott.

December

Jelentõs napi csapadékösszegek országos átlagban 8-án illetve a hónap végén jelentkeztek, 8-án és 25-én ez az érték a 11 mm-t is meghaladta. A csapadék a legváltozatosabb formákban fordult elõ: 19-én havazott, mely után többfelé mértek 20 cm-t megahaladó hóvastagságokat, míg 25-én országszerte nyárias záporokról és zivatarokról érkezett jelentés. Az egy nap alatt hullott csapadékmennyiség rekordja három napon is megdõlt: 8-án Tardosbányán 38,8 mm-t, 23-án Szõlõsardón 44,9 mm-t, 25-én Miskolc-Lillafüred – Jávorkút állomásunkon 42,3 mm-t regisztráltunk.

13. ábra
Havi csapadékösszegek 2009-ben és az 1971-2000-es átlagértékek (mm)

Országos átlagban a legtöbb csapadék az 1971-2000-es normálnak megfelelõen júniusban hullott és az õsz végi másodmaximum is megjelent. 5 hónap volt szárazabb a vártnál, ezek közül is az április tûnik ki leginkább, amikor a jellemzõ havi érték a 10 mm-t is alig érte el. Ezzel 2009-ben a szokásos február helyett ez lett az év legkevésbé csapadékos hónapja.

14. ábra
A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma
(országos átlag) 2009-ben

A csapadékviszonyokat a mért csapadékmennyiség mellett, a csapadékos küszöbnapok számával is jól jellemezhetjük (14. ábra).
2009-ben országos átlagban 125 napon hullott csapadék (>=0,1 mm), ami 12-vel több a vártnál. A hónapok közül általában májusban, júniusban számláljuk a legtöbb csapadékos napot, ezzel szemben tavaly decemberben esett a legtöbb napon, mintegy 15 alkalommal, ami 4-gyel több a sokéves átlagnál. A legkevésbé esõs hónapnak az április bizonyult, országos átlagban csupán 4 napon észleltek csapadékot az ekkor szokásos 10 helyett, holott általában az augusztus-október idõszakban fordul elõ a legkevesebb csapadékos nap. Az 1mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok tekintetében (15. ábra) hasonló észrevételeket tehetünk. Ebben az esetben a decemberben tapasztalt küszöbnapok száma (11 nap) megegyezett az általában elsõ helyezett, június értékeivel.
A mezõgazdasági szempontból mértékadó 5mm-nél nagyobb csapadékmennyiség országos átlagban tavaly 40 napon fordult elõ, ami eggyel több az 1971-2000-es normálértéknél. A legtöbb ilyen nap 2009-ben júniusban fordult elõ, összesen 6 alkalommal, ami eggyel több az ilyenkor szokásosnál. Egy nappal maradt el emögött a november és december, szokatlan másodmaximumot alkotva ezzel az év során.

15. ábra
Azon napok száma 2009-ben (országos átlag) amikor 1 mm-nél több csapadék esett és az 1971-2000-es átlagértékek