Január

csapadékhozama átlag körül alakult, a csapadékhullás területi eloszlása azonban nem volt egyenletes. Míg a nyugati és északi országrészek néhol a normál másfélszeresének megfelelõ csapadékmennyiségben részesültek, az ország középsõ és keleti felében a sokévi átlagnak csupán 60-80 %-a hullott. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt. Havazás, hószállingózás csak január 2-4 napján fordult elõ, és a lehullott hó szinte mindenhol azonnal el is olvadt.

Február

csapadékosabb volt a sokévi átlagnál, országos átlagban 61%-kal. Amíg azonban az ország középsõ és keleti vidékei helyenként a normál 200-250%-ának megfelelõ csapadékhozamban részesültek, addig a legcsapadékszegényebb vidékeken, a déli országrészben és a magashegységekben, helyenként a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze a fele hullott le. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt. Havazást országszerte csak 1-4 napon regisztráltak, de a lehullott hó a magasabb hegységek kivételével (ahol egyes helyeken februárnak 18 napja volt havas) mindenhol azonnal elolvadt.

Március

országos átlagban csapadékosabb volt a sokévi átlagnál, országon belül azonban jelentõs volt a csapadékhozambeli eltérés. Míg az ország keleti felében a havi csapadékösszeg helyenként a normál 30%-át sem érte el, addig a nyugati országrész egyes régióiban a márciusban szokásos csapadékmennyiségnek akár két és félszerese is lehullott. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, de 6 napon még elszórtan havazást is regisztráltak az Alpokalján és az Északi-középhegységben.

Április

jóval szárazabb volt az átlagnál, az ország közel felén mindössze 0-1 mm csapadék hullott az egész hónap során. Országos átlagban a szokásos csapadékösszegnek csak mintegy 5%-a volt a csapadékhozam, de az ország legcsapadékosabb, délkeleti régiójában is csak 12%-a hullott le az áprilisban szokásos csapadékmennyiségnek. Az ország jelentõs részén egyáltalán nem fordult elõ csapadékhullás a hónap során, a legtöbb (5) csapadékos napot a Maros-Körös közében és az Északi-középhegységben regisztráltak. Az április jellemzõ csapadéka az esõ volt, az ország területén csak egy napon regisztráltak havazást.

Május

havi csapadékösszege országos átlagban meghaladta a szokásos értéket, mintegy 27 százalékkal. Országon belül azonban nem volt egyenletes a csapadékhozam. A legalacsonyabb értékeket az északi-középsõ országrészben regisztrálták, ahol az átlagos csapadékmennyiségnek csak 60-70 százaléka hullott le, míg a legnagyobb, az átlag közel háromszorosának megfelelõ csapadékhullás a déli országrészben volt. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, de a hónap során többfelé okozott károkat a heves viharokkal kísért jégesõ.

Június

csapadékszegényebb volt az átlagnál: a szokásos havi csapadékmennyiségnek a hónap során csupán 68%-a hullott le. Országon belül ugyanakkor nem volt egyenletes a csapadékeloszlás. A legcsapadékosabb pontokon az átlagos havi csapadékösszeg 160%-a is lehullott, míg a legszárazabb régiókban helyenként csupán a sokévi átlag 30%-ának megfelelõ mennyiséget regisztráltak. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, de komoly károkat okozó jégesõk is elõfordultak. Június 21-én, amikor heves vihar vonult végig az ország északi részén (a legerõsebb széllökések a fõvárosban elérték a 101 km/órát), Budán és Újpesten dió nagyságú jég hullott.

Július

országos átlagban a szokásos mennyiség alig 60%-ának megfelelõ csapadék hullott, országon belül azonban jelentõsek voltak a csapadékhozambeli eltérések. Míg az ország középsõ részén a július havi csapadékmennyiség csupán 30-40%-ának megfelelõ esõ esett, addig a keleti vidékeken helyenként a sokévi átlagot akár 20%-kal is meghaladó havi csapadékösszeget regisztráltak. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, jégesõ csak egy napon fordult elõ az ország területén.

Augusztus

országos átlagban 47%-kal csapadékosabb volt a szokásosnál, országon belül ugyanakkor nagy volt a havi csapadékhozambeli eltérés. A középnyugati országrészben volt legnagyobb az augusztusi csapadékösszeg átlagtól vett eltérése: helyenként a szokásos csapadékmennyiség több mint háromszorosának megfelelõ mennyiséget regisztráltak. Az északkeleti, délkeleti és délnyugati területeken ugyanakkor egyes állomásokon a szokásos mennyiség felénél is kevesebb csapadék hullott. Augusztus folyamán többször fordult elõ nagy mennyiségû napi csapadékhullás. 10-én, Tengelicen 94 mm-nyi esõ hullott, 20-án Gyõrött regisztrálták a legtöbb csapadékot (mintegy 56 mm-t), 19-én pedig Budapest volt az országos rekorder, 75 mm-rel (Budapesten a havi csapadékösszeg 67 mm).

Szeptember

országos átlagban csapadékosabb volt a szokásosnál, országszerte az ilyenkor várható csapadékösszeg 170%-a hullott le. Országon belül ugyanakkor jelentõs eltérések mutatkoztak: legszárazabbnak az ország középsõ része adódott (helyenként a szokásos mennyiségnek csupán 70%-a érkezett meg), legcsapadékosabbnak pedig az ország északnyugati csücske bizonyult, a sokévi átlag közel négyszeresének megfelelõ havi csapadékhozammal. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt. Jégesõ egy napon hullott.

Október

csapadékosabb volt az átlagnál, országosan a havi csapadékhozamnak közel másfélszerese hullott le. Az országon belül ezzel együtt jelentõs volt a havi csapadékmennyiségben tapasztalt eltérés. Átlagosnál kisebb csapadékhozamot csak a Nyugat-Dunántúl középsõ részén regisztráltak, az ország keleti felében viszont helyenként a szokásos októberi csapadékmennyiség háromszorosának megfelelõ csapadék hullott. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, de Kékestetõn 4 napon már havazás is elõfordult.

November

havi csapadékhozama az átlag körül alakult, országon belül ugyanakkor jelentõs eltéréseket regisztráltak. Az ország szokásosnál szárazabb, középsõ részében a novemberi csapadékösszeg nem érte el a sokévi átlagértéket (itt egyes területeken a szokásos mennyiségnek kevesebb, mint fele hullott le), míg a déli és északi területeken a havi csapadékhozam helyenként a sokévi átlag másfélszeresét is meghaladta. 2007-ben november közepén köszöntött be a tél, országos havazás formájában. A hónap során az ország minden régiójában elõfordult havazás, egyes területeken novembernek 12 napja volt havas.

December

csapadékhozamának országos átlaga a szokásosnak megfelelõen alakult, országon belül azonban jelentõs eltérések mutatkoztak a havi csapadékmennyiségben. Az ország átlaghoz viszonyított legszárazabb, északkeleti csücskében a szokásos decemberi csapadékhozamnak kevesebb, mint 40%-a hullott le, míg az átlagot legnagyobb mértékben meghaladó havi csapadékösszeget (a normál 150%-át) a nyugati országhatár mentén regisztrálták. A hónap során esõzés is havazás is elõfordult - néhány kistérségen kívül az ország egészében regisztráltak 5-10, de helyenként akár 15 havas napot. Az év december 31-én országos havazással búcsúzott.