Január

az átlagosnál csapadékszegényebb volt: országos átlagban a szokásos csapadékmennyiségnek kevesebb, mint fele hullott le a hónap folyamán. Területi eloszlása azonban változatos volt: az ország északi területein az átlag 60-70%-ának megfelelõ volt a csapadékhozam, míg a délkeleti vidékeken helyenként a normál 10%-át sem érte el a havi csapadékösszeg. Január 16 napján hullott hó az ország területén, a hegyvidéki területek kivételével centiméterekben mérhetõ hótakaró azonban csak a 25-ével kezdõdõ nagy, 3 napig tartó országos havazást követõen maradt meg.

Február

országos átlagban a normálnál közel 28%-kal, 10 mm-rel több csapadék hullott. A hónap jellemzõ csapadéka a hó volt (amely a hideg miatt a hónap egészében megmaradt), esõ, havas esõ csak elvétve, 3-4 napon fordult elõ február folyamán. Ónos esõt 3 napon regisztráltak, az ország északnyugati vidékein.

Március

csapadékhozama országos átlagban közel 30%-kal elmaradt a szokásostól, a hónap elsõ felében a havazás, 17-étõl kezdve pedig inkább az esõzés volt jellemzõ. A csapadékos napok számának eloszlásában kelet-nyugati irány dominált, a csapadékszegényebb keleti régiókban 5-10, míg a nyugati országrészben 9-13 napon hullott csapadék. A csapadékhozam országon belüli megoszlásában ezzel szemben határozott észak-déli mintázat volt jellemzõ, az ország délnyugati vidékein az északkeleti területek havi csapadékösszegének közel tízszerese hullott le március folyamán.

Április

országos átlagban a szokásos több mint másfélszeresének megfelelõ mennyiségû csapadék hullott, a csapadékhozam országon belüli eloszlása azonban nem volt egyenletes. Míg a nyugati régiókban átlag körül alakult az áprilisi csapadékösszeg, addig a keleti, északkeleti országrészben egyes területeken a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta a havi csapadékhozam. Az átlagtól való jelentõs eltérés nagyrészt a 20-a körüli igen heves esõzéseknek volt köszönhetõ: a Mátrában április 18-án egy lokális zivatar következtében a megáradt Kövecses- és Csörgõ-patakok elárasztották Mátrakeresztes községet, hidakat, utakat és lakóházakat sodortak el, gépkocsi méretû sziklák görögtek a völgyekben. A Pásztó-Mátrakeresztes fölötti mátrai települések közül Mátraszentlászlón 111 mm, Mátraalmás-Szuhán pedig 63 mm csapadékot mértek 24 óra alatt - a térségben az április havi átlagos csapadékösszeg 40-45 mm körül alakul.

Május

csapadékhozama országos átlagban közel 10%-kal kisebb volt a megszokottnál, de még ez az átlag alatti csapadékmennyiség is jórészt a hónap közepi, 17-18-i zivatartevékenységbõl származó csapadékhullásnak volt köszönhetõ. A május jellemzõ csapadéka az esõ volt, amely leggyakrabban zivatartevékenység következményeképpen illetve záporokból hullott. Az országban egy napon regisztráltak jégesõt.

Június

országos átlagban több mint 20%-kal kevesebb csapadék hullott mint az ilyenkor szokásos, a csapadékhozam területi eloszlása azonban nem volt egyenletes. Az átlagosnál több esõ esett az Alföldön, ahogy az ország északkeleti valamint délnyugati csücskében is míg például a Balaton környékén a júniusban szokásos csapadékösszegnek csak 50-60%-a hullott le. Jégesõ júniusban szórványosan, 1-2 napon fordult elõ.

Július

az átlagnál csapadékosabb volt az idén, országos átlagban az évnek ebben a szakában szokásos csapadékmennység másfélszerese hullott le a hónap során. A csapadék országon belüli eloszlása azonban nem volt egyenletes, míg a középsõ illetve déli régiókban az átlagos csapadékmennyiség több mint két - két és félszerese hullott le, addig például a keleti határszélen helyenként az átlagot sem érte el a havi csapadékösszeg. A csapadék jelentõs része a hónap elsõ felében érkezett, 9-e és 12-e között lokális zivatarokból az átlagos havi csapadékmennyiség két-háromszorosa hullott az ország több pontján is. A hónap második felében kifejezetten gyenge volt a csapadéktevékenység, országszerte átlag alatti csapadékhozamokat regisztráltak.

Augusztus

júliushoz hasonlóan a szokásosnál jóval csapadékosabb volt az idén. A hónap során háromszor fordult elõ komoly károkat okozó csapadékhullás, augusztus elején (3-4-én), közepén (14-17-e között), és végén (21-22-én). Az özönvízszerû esõzések következtében több száz lakóépület rongálódott meg, de komoly károkat okozott a csapadékos idõjárás miatt kritikussá vált belvízhelyzet is (25 ezer hektár terület került víz alá), valamint hogy több folyó megáradt, sokhelyütt harmadfokú árvízkészültséget kellett elrendelni. Az ország délkeleti régiójában a szokásos havi csapadékmennyiség 4 - 4, 5-szeresének megfelelõ esõ hullott le augusztus folyamán, de az ország más területein is a normál 2-3-szorosa volt a havi csapadékösszeg.

Szeptember

országos átlagban a megszokottnál közel 30%-kal csapadékosabb volt, a csapadékhozam országon belüli eloszlása azonban nem volt egyenletes. Míg a nyugati országrészben a szokásos mennyiségnek csak mintegy 80%-a hullott le, addig az ország középsõ és déli vidékein a havi csapadékösszeg a sokévi átlag másfél-kétszeresének felelt meg. Az országban 10 napon fordult elõ csapadékhullás, jellemzõen záporokból, szeptember 20 napja volt teljesen csapadékmentes.

Október

jóval szárazabb volt az átlagnál, az ország keleti felében a szokásos csapadékhozam 20-40%-a, míg a nyugati országrészben mindössze 4-8%-a hullott. A havi csapadékmennyiség a viszonylag csapadékosabb keleti területeken 6-8 napon, a nyugati vidékeken 2-4 nap alatt hullott. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, de 16-án, az Északi-középhegységben hózáport is regisztráltak.

November

csapadékhozama elmaradt a sokévi átlagértéktõl, országos átlagban a szokásos mennyiség 60%-a hullott le a hónap során. Legtöbb csapadékban (60-70 mm) a nyugati országrész részesült, legszárazabbak pedig az északi és délkeleti vidékek voltak, ahol a havi csapadékösszeg csak a normál 30-50%-át tette ki. A csapadékhozam hónapon belüli eloszlása sem volt egyenletes, míg november elsõ fele kifejezetten száraz, második fele az átlagosnál csapadékosabb volt. A hónap csapadékosabb, második felében az esõvel szemben már a hó dominált: országos átlagban 4-9 napon regisztráltak havazást.

December

a csapadék országos átlaga 75 mm volt, ez a mennyiség több mint 160 %-a az ilyenkor megszokottnak. A területi eloszlásban ugyanakkor nagy különbségek voltak az egyes régiók között: az ország északi részében közel két és félszerese, a déli régiókban viszont csupán 130%-a volt a csapadékhozam a normálnak. Bár néhány napon esõ is esett (2-3 napon ónos esõt is regisztráltak), a december jellemzõ csapadéka a hó volt: a hónap szinte minden napján elõfordult havazás vagy hószállingózás. A havi csapadékmennyiség több mint egyharmada a két ünnep között hullott le, országos havazás formájában