Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minõsíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (16. ábra), legszelesebb idõszakunk a tavasz elsõ fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában õsz elején tapasztalhatók.
A szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2008. év idõjárása Budapest-Pestszentlõricen, az évi menet megközelítõen a sokévi átlagnak megfelelõen alakult. Az év legszelesebb hónapja a március volt (17. ábra). A legkisebb havi átlagos szélsebességet pedig októberben regisztrálták - ezen hónap átlagos szélsebessége kétharmada volt a sokévi átlagértéknek.

Budapest-Pestszentlõrincnek 1996-2007 közötti óránkénti szélsebességi értékeibõl számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 18. ábra oszlopdiagramján. A sokévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elõ gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.

2008-ban Budapest-Pestszentlõrinc állomáson a 0,1-1, 2,1-3 és 4.1-5 m/s-os szélsebességek az átlagnál többször, 3,1-4,0 m/s-os, értékek átlag alatti számban, a többi szélsebesség pedig átlag körüli mértékben fordult elõ. 2008-ban egy hónap kivételével átlag alatt maradt a szeles (>=10m/s) napok száma, míg a viharos (>=15 m/s) napok száma két hónapban volt magasabb a sokévi átlagnál (19 - 21. ábra).

>A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 22. ábrán Budapest-Pestszentlõrinc 1961-1990 és 2008. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felõl érkezõ ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hõsziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erõsítõ hatásában keresendõ.