Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minõsíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (13. ábra), legszelesebb idõszakunk a tavasz elsõ fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában õsz elején tapasztalhatók.

13. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlõrincen

14. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlõrincen 2003-ban az 1961-90-es normál százalékában

A 14. ábra alapján elmondhatjuk, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2003. év idõjárása Budapest-Pestszentlõricen. 2003 elsõ hónapjaiban, a gyakori anticiklonális szinoptikus helyzetnek köszönhetõen az átlagnál jóval alacsonyabb volt a szélsebesség havi átlaga. A tavaszi maximum áprilisban következett be, de értéke elmaradt a sokévi átlagtól. A júliusi másodmaximum értéke sem érte el az átlagot.

15. ábra
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlõrincen

Budapest-Pestszentlõrincnek 1996-2000 közötti óránkénti szélsebességi értékeibõl számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 15. ábra oszlopdiagramján. Az ötévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elõ gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.

16. ábra
A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlõrincen

2003-ban (15. ábra) az 1,1-2,0 m/s-os leggyakoribb- és a 2,1-3,0 m/s-os értékköz az ötévi átlagénál is többször fordult elõ. Kevesebbszer mértek viszont 2003-ban 1 m/s-nál gyengébb szelet. A szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma többnyire átlag alatt maradt (16. ábra). A csapadékos, ciklon-tevékenységben bõvelkedõ október idõjárását a szeles és viharos napok számának megnövekedése is jellemezte.

17. ábra
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlõrincen

A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 17. ábrán Budapest-Pestszentlõrinc 1961-90 és 2003. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felõl érkezõ ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hõsziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erõsítõ hatásában keresendõ.

A 2003 évi menetben a fõmaximum az északi irányból áttevõdött az észak-nyugati irányba, a keleti irányú másodmaximum hangsúlyozottabbá vált.