A tavasz után a nyár is melegebb és kissé szárazabb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22 °C volt, 1,7 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A három komoly hőhullám során több új napi rekord született, míg az átvonuló időjárási frontok heves szélviharokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel jártak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 163,8 mm volt, mintegy 17%-kal kevesebb, mint az 1981-2010-es átlagos összeg. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott. A délkeleti országrészben, illetve a Dunántúlon a Dráva, és a Zala mentén csapadékhiányt detektáltunk. A globálsugárzás összeg az ország egészén magasabbnak adódott az előző évekhez képest.
2017 eddig az aszályos évek sorába illeszkedik. Az SPI1 értéke alapján 2016 decembere extrém száraz volt, melynek köszönhetően az év eleje óta negatív tartományba került az SPI3 és az SPI6 értéke is országos átlagban. A háromhavi SPI januárban és februárban már -1-nél kisebb volt, míg az SPI6 májusban érte el a meteorológiai aszály küszöbértékét. A februári SPI3 alapján a téli hónapok csapadékhiánya a Kisalföld és a Körös-Maros közére összpontosult. A tavaszi időszakot az SPI3 májusi eloszlása (12. ábra) jellemzi, amelyen látható, hogy a Zalai-dombságban, a Balaton medencéjében és Békés megye nagy részén alakult ki extrém szárazság.
A nyár folyamán a tavaszi csapadékhiány mérséklődött, de meteorológiai szempontból továbbra is aszályos maradt a Dráva mente és az Alföld déli-délkeleti része (13. ábra).
Az augusztusi SPI6 a március és augusztus között, tehát közel a teljes vegetációs periódusban lehullott csapadékmennyiséget viszonyítja az 1961-1990-es átlagokhoz. A 14. ábrán látható, hogy a Dunántúl délnyugati és az Alföld délkeleti területein már hosszabb ideje a sokévi átlag alatt maradt a lehulló csapadék mennyisége, mely valószínűleg negatív következményekkel jár az idei mezőgazdasági termelésre és az érintett régiók hidrológiai viszonyaira.
