2018 tavaszának időjárása

2018 tavasza a megszokottnál melegebb és átlagos csapadékú volt. Hőmérséklet szempontjából a március átlag alatt, az április és a május a normálérték felett alakult. Az április a legmelegebbnek, míg a május a 3. legmelegebbnek adódott a mérések 1901-es kezdete óta. Ez utóbbi csupán 0,1°C-kal maradt el a legmelegebb középhőmérsékletű májustól, amely 2003-ban volt. Összességében a 3. legmelegebb tavasz múlt el. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős csapadékhiány mutatkozott. A március a 3. legcsapadékosabbnak, míg az április a 6. legszárazabbnak adódott 1901 óta.

Az ország nagy részén 12-13°C között alakult a tavaszi középhőmérséklet értéke (1. ábra). Budapest környéke bizonyult a legmelegebbnek, a háromhavi középhőmérséklet értéke itt meghaladta a 14°C-ot, leghidegebb pedig az Északi-középhegység magasabban fekvő területein volt (9°C alatt). Évszakos átlagban a legmelegebbet Pécs Egyetem állomáson (13,9°C), a leghidegebbet pedig Kékestetőn (7,7°C) figyelték meg.

1. ábra
A 2018-as tavasz középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2018-as tavasz középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál alacsonyabb évszakos értékek sehol sem jelentkeztek, a teljes tavaszi időszakot tekintve mindenhol melegebb volt a megszokottnál. A normált leginkább meghaladó értékek a dunántúli területeken, a Nyírség egyes részein, valamint Budapest és Szeged környékén voltak jellemzőek, itt 2,2-2,5°C feletti anomáliák is felléptek. A szokásoshoz közeli hőmérsékleti értékek az északi területeken, a Duna-Tisza köze tágabb környezetében és a nyugati határszélen jelentkeztek.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2018 tavaszán (interpolált adatok alapján)

A 2018-as tavasz országos átlagban 1,8°C-kal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A hónapokat külön-külön tekintve láthatjuk, hogy az áprilisi és a májusi középhőmérsékletek átlag felettiek voltak, az előbbi 4,6°C-kal, az utóbbi 2,9°C-kal haladta meg a normál értékét, míg a márciusi érték 2,1°C-kal elmaradt az ilyenkor megszokottól. 2018 áprilisa a legmelegebbnek, májusa pedig a harmadik legmelegebbnek adódott 1901 óta. Ez utóbbi csupán 0,1°C-kal maradt el a valaha mért legmelegebb májusi középhőmérséklettől, melyet 2003-ban mértünk.
A küszöbnapok száma is arról tanúskodik, hogy mennyire változatosan alakult a tavasz: fagyos napból (Tmin ≤ 0°C) 16 adódott, amely közel megegyezik az átlaggal (15 nap), és 4 téli nap (Tmax ≤ 0°C) jelentkezett (normál: 1 nap). Kettő hőség nap volt az évszak során (Tmax ≥ 30°C), ami egy nappal több az átlagnál. Nyári napból (Tmax ≥ 25°C) 26 fordult elő, amely jelentősen meghaladta a sokévi átlagot (10 nap).

4. ábra
Az országos tavaszi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (interpolált adatok alapján)

Az 1901-től kezdődő idősorban az idei tavasz a 3. legmelegebb lett (I. táblázat). Az adatokhoz illesztett lineáris trend alapján emelkedést figyelhetünk meg az elmúlt 118 év tavaszi középhőmérsékleteiben (4. ábra).

 Időszak Sorszám
március 92
április 1
május 3
 
tavasz 3
I. táblázat
A 2018-as tavasz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

Az I. táblázatban láthatjuk, hogy a 2018-as tavaszi hónapok hol helyezkednek el az 1901-től kezdődő idősorban. Április és május a rangsor első harmadába került (1. és 3.), a március csupán a 92. helyen végzett.

5. ábra
A 2018-as tavasz napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

Az 5. ábránkon a 2018-as tavasz napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit mutatjuk be. Látható, hogy márciusban a középhőmérséklet értékei csupán egy rövid ideig alakultak átlag felett, és inkább a megszokottnál hűvösebb idő dominált. Az áprilisi és májusi középhőmérséklet értékek zömmel átlag felett alakultak.
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a havi középhőmérséklet a 2018-as tavasz során.

Március

A hónap középhőmérséklete zömmel 3-4°C között alakult hazánkban, melegebb régiók csupán a délnyugati országrészben és foltokban a Balaton környékén jelentkeztek. Hűvösebb körzetek az Északi-középhegység magasabban fekvő részein fordultak elő, ezeken a területeken 0 – -1°C közötti átlagokat jegyeztünk. Országos átlagban a havi középhőmérséklet 3,3°C volt, és ezzel a 26. leghidegebb március múlt el 1901 óta. A Bakony és a Zempléni-hegység területén mintegy 3°C-kal volt hidegebb a normál időszakhoz képest. A legkisebb eltérést foltokban a Mátra területén és a délnyugati határszélen lehetett megfigyelni.

Április

Az áprilisi középhőmérséklet jóval az 1981-2010-es sokéves átlag felett alakult. A legnagyobb eltérés a Mátra területén, Budapest környékén és a Mezőföld déli részén jelentkezett. Ezeken a területeken 5-6°C-kal haladta meg a középhőmérséklet a sokéves átlagot. A legkisebb eltérés az Ipoly mentén adódott, de még itt is 3°C-kal volt melegebb az átlagnál. Országos átlagban mintegy 4,6°C volt a különbség, és ezzel a legmelegebb áprilist tudhattuk magunk mögött 1901 óta.

Május

A szokásosnál 2,9°C kal volt melegebb az idei május az 1981-2010-es átlaghoz képest, és ezzel a 3. legmelegebbnek adódott 1901 óta. Csupán 0,1°C-kal maradt el a valaha mért legmelegebb májusi középhőmérséklettől. Országos átlagban sehol nem jelentkezett átlagosnál alacsonyabb érték. A legmelegebb területek foltokban jelentkeztek, a Dunántúl tágabb környezetében, az Északi-középhegység területén, a Dél-Alföldön, valamint Budapest környékén. A legnagyobb pozitív anomália értéke meghaladta a 3°C-ot is.