2017/18 telének időjárása

A 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előzőhöz képes lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.

Az évszak átlaghőmérséklete +1,6 °C-nak adódott 2017/2018 telén, mely 1,7 °C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. A középhegységi tájaink bizonyultak a tél során a leghidegebbnek, különösen Észak-Magyarországon (háromhavi átlaghőmérséklet -1 °C alatt). Az Alföldön és a Dunántúlon fagypont fölötti évszakos átlagok adódtak. A legmelegebb a Dél-Alföldön volt, ahol a téli középhőmérséklet 2 °C felett alakult (1. ábra).

1. ábra
A 2018-as tél középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2018-as tél középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos érték az egész országra jellemző volt. A Tiszántúl keleti része volt az 1981-2010-es normálhoz viszonyítva a legenyhébb (>2 °C). Az ország északnyugati tájai 1-1,5 °C-kal voltak melegebbek, míg a hegyvidékekben a sokévi átlag közelében alakult a hőmérséklet.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2018 telén (interpolált adatok alapján)

Az idei tél országos átlagban több, mint 1,7 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1981-2010-es átlagtól leginkább a januári átlaghőmérséklet tért el (+3,8 °C), melyet a decemberi (+2,2 °C) követ, míg a február -0,8 °C-kal hidegebbnek adódott.
A téli küszöbnapok száma így alakult: idén 56 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, míg a normál 65 nap. Zord napból (Tmin ≤ -10 °C) a 9 nap helyett 2 napot regisztráltunk, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig mindössze 9 napot a sokévi átlag 24 nap helyett.

4. ábra
Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2017 között (interpolált adatok alapján)

A téli középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve az illesztett trendvonal továbbra is a melegedés irányába mutató tendenciát mutat (4. ábra).

Időszak  Sorszám
december 23
január 6
február 77
 
tél 18
I. táblázat
A 2018-as tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

2017/2018 tele a 18. legmelegebb tél 1901 óta; a leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebb periódust pedig 2006/07-ben figyelhettük meg. Az évszak hónapjait tekintve 2018 januárja a 6. legmelegebb január volt az elmúlt 117 évben, míg 2017 decembere a 23., 2018 februárja pedig a 77. legmelegebb december és február (I. táblázat).

5. ábra
A 2018-as tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2017/2018-es tél során. (5. ábra)

December

A hónap elején egy hidegfront és egy megerősödő anticiklon hatására még a sokéves átlag alatt alakult a napi átlaghőmérséklet. Egy változékony időjárású rövid időszak után jelentősebb felmelegedés kezdődött, egy északnyugat-európai ciklon előoldalán erős délies áramlással enyhe légtömegek érkeztek térségünkbe. Országos átlagban december 12-én 8-9 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Ezt követően két szakaszban fokozatos lehűlés kezdődött. Kezdetben egy magassági hidegörvény hatására a magasban, majd később a talaj közelében is az átlagosnál hidegebb légtömegek határozták meg időjárásunkat. December 20-án Nógrád megyében -12 °C alá csökkent a minimumhőmérséklet. A karácsonyi időszakot a szokásosnál enyhébb időjárás jellemezte, majd az év végén újra az átlag közelébe csökkent a levegő hőmérséklete.

Január

Az új esztendő enyhe, esős idővel köszöntött be. Egy Délnyugat-Európa fölött örvénylő ciklon előoldalán egyre inkább száraz és enyhe levegő érkezett a Kárpát-medence térségébe, melynek köszönhetően az ország nagy részén tavaszias idő alakult ki. A legmelegebb napokon, január 6-7-én országos átlagban 8 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál, és a déli országrészben melegrekordokat mértünk. A hónap közepén a Kárpát-medencétől északkeletre fekvő anticiklon peremén hideg légtömegek érkeztek, és a sokévi átlag alá csökkent a napi átlaghőmérséklet. A folytatásban egy nyugat-európai ciklon frontrendszere miatt változékonyabbra fordult az időjárás, a hegyekben havazott, de az országban továbbra is a sokévi átlagnál magasabb maradt a hőmérséklet. Január végén a felhős, párás, néhol tartósan ködös idő után egy nyugatról benyúló magasnyomás alakította térségünk időjárását és a szokásosnál melegebb idővel búcsúzott az év első hónapja.

Február

Kezdetben hazánk magasnyomású légköri képződmény hatása alatt állt, így jóval az átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet. Csongrád megyében február 2-án a csúcshőmérséklet meghaladta a 16 °C-ot. Később egy észak-európai ciklonhoz tartozó kiterjedt hullámzó frontálrendszer hatására lehűlés vette kezdetét. A hónap közepén a gyakori frontátvonulásoknak köszönhetően a sokévi átlag közelében maradt a hőmérséklet. A hónap utolsó harmadában a Kárpát-medence fölé északkelet felől fokozatosan egyre szárazabb, több fokkal hidegebb levegő áramlott, és erős lehűlés kezdődött. Február végére országos átlagban 8-9 fokkal volt hidegebb, mint a szokásos. A tél legvégén február 26-án -18 °C-ig csökkent a hőmérséklet a Kékestetőn a hótakaró felett. A hónap végi zord, téli idő kitartónak bizonyult és még március elejének időjárását is meghatározta.