2015 őszének időjárása

A 2015-ös ősz országszerte mindenhol melegebbnek bizonyult a megszokottnál. Az egyes hónapok azonban sem önmagukban, sem együtt nem végeztek igazán kiemelkedő helyen az összehasonlításokban. A legjobban a szeptember szerepelt, az idei volt a 17. legmelegebb szeptember az adatsorok 1901-től kezdődő rangsorában. Csapadék szempontjából az évszak egyértelműen csapadékosabb volt az átlagnál, az idei október volt a 8. legcsapadékosabb a mérések kezdete óta, míg a november a 23. legszárazabb.

Az ország túlnyomó részén 11–12 °C között alakult az őszi átlaghőmérséklet (1. ábra). Az északi területeken és a nyugati határszélen jobbára 10–11 °C, míg a hegyvidékeken 7–10 °C volt a jellemző. Melegebb területek foltokban jelentek meg, a legmagasabb – 12 °C-ot meghaladó – középhőmérsékletű terület Szeged közelében található. Országos átlagban az ősz középhőmérséklete 11.2 °C-nak adódott; állomásaink közül évszakos átlagban a legmelegebb Pécs Egyetem TTK állomásunkon (12.9 °C), a leghidegebb pedig Kékestetőn (7.5 °C) volt.

1. ábra
A 2015-ös ősz középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2015-ös ősz középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

2. ábránkon jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos értékek jellemezték az idei őszt. A normált leginkább a hegyvidéki területeken és az ország keleti részén haladta meg a középhőmérséklet, itt helyenként előfordult 1.25 °C-os és ennél nagyobb anomália.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2015 őszén (interpolált adatok alapján)

A szeptember és a november hónapok jelentősen melegebbnek, míg az október hűvösebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). A teljes őszi időszak a hűvös október ellenére is 0.8 °C-kal meghaladta az ilyenkor megszokott értéket.
A küszöbnapok száma a megszokottnál melegebb évszakra utal, országos átlagban a szokásos 1 hőség nap helyett 4-et, míg 9 nyári nap helyett 11-et regisztráltunk. A szokásos 1 téli nap idén nem jelentkezett, míg fagyos napból 12-t jegyeztünk a szokásos 15 helyett.

4. ábra
Az országos őszi középhőmérsékletek 1901 és 2015 között (interpolált adatok alapján)

Az őszi középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve az illesztett trendvonal egy melegedés irányába mutató tendenciát mutat (4. ábra).
A szeptemberi középhőmérséklet a mérések 1901-es kezdete óta a 17. legmelegebb volt, míg az októberi érték összesítésben a 74. helyet foglalta el. A november az elmúlt 115 évből a 29. legmelegebb lett. A három hónap együttes vizsgálata alapján a teljes őszi időszak a 25. helyre került (I. táblázat).

IdőszakSorszám
szeptember 17
október 74
november 29
 
ősz 25
I. táblázat
A 2015-ös ősz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

Az idei ősz legmelegebb napja szeptember 1-je volt 25.7 °C-os országos átlaghőmérséklettel. Az átlagosnál jóval melegebben indult a szeptember (5. ábra), melyet egy hetes hűvösebb időszak követett. A hónap közepén a megszokottnál ismét jóval (5–7 °C-kal) melegebb napok következtek. Néhány nap kivételével szeptember végtől egészen november elejéig a normálnál hűvösebb volt az idő. November közepén két héten keresztül magasabb volt a megszokottnál az országos átlaghőmérséklet, egyes napokon akár 7 °C-kal is meghaladta a sokéves átlagot. A hónap második felében egy gyorsütemű lehűlésnek köszönhetően több napig a normálnál alacsonyabb átlaghőmérsékletek voltak jellemzők. Az ősz leghidegebb napja 0 °C-os országos átlaghőmérséklettel a november 25-e lett, ezt követően november végén ismét melegedés kezdődött.

5. ábra
A 2015-ös ősz napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2014-es ősz során (5. ábra).

Szeptember

Szeptemberben az ország túlnyomó részén 16–18 °C-os középhőmérsékletet mértünk. A Tisza mentén és az Alföld délkeleti részén igen nagy területen jelentkeztek magasabb értékek (19–20 °C). Hűvösebb területek a magasabb hegységeinkben voltak (13–16 °C), az Északi-középhegység legmagasabb pontjain 12 °C alatti értékek is születtek. A havi országos átlaghőmérséklet 17.2 °C volt. A Bakonyban kisebb területeken jelentkezett -0.5–0 °C-os negatív anomália, míg az ország többi részén pozitív irányú eltérés volt megfigyelhető. A Dunántúlon általában 0-1 °C-kal, a Duna-Tisza közén 1–2 °C-kal, a Tiszántúlon 2–3 °C-kal volt melegebb a hónap a megszokottnál.

Október

Az ország nagy részén 9–11 °C között alakult a havi középhőmérséklet, a hegyvidéki területeken volt néhány fokkal hidegebb. Az országos középhőmérséklet 9.9 °C volt. Kismértékű pozitív hőmérsékleti anomália előfordult a Szatmári-síkon, a Bodrogközben, a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Börzsönyben és a Vértesben, de jobbára mindenütt negatív anomália volt jellemző. Az átlagostól a legnagyobb eltérés a Kiskunságon, a Dunántúl déli részén és a Bakonyban jelentkezett, a terület jelentős részén 1–1.5 °C között volt a negatív anomália, a Balaton közelében foltokban meghaladta a 1.5 °C-ot.

November

Novemberben az ország területén a középhőmérséklet zömmel 5–8 °C között alakult, néhány fokkal alacsonyabb értékeket regisztráltunk az északkeleti határszélen, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Országos átlagban 6.5 °C volt. A magasabban fekvő terülteken és a Dunántúlon általában nagyobb volt a pozitív anomália (2–4 °C), ezzel szemben a Tiszántúlon (0.5–1.5 °C) alacsonyabb értékek voltak jellemzőek.