A szokásosnál jóval hidegebb februárt egy enyhébb január és december előzte meg, így az évszak középhőmérséklete átlagközeli volt. A szokásosnál csapadékosabb december és a közel átlagos csapadékú január és február együttesen enyhe csapadéktöbbletet eredményezett az évszak végére.
A 2011/12-es tél középhőmérséklete széles határok között mozgott, az értékek -5 és +2 °C közöttiek voltak. Az 1. ábra térképén látható, hogy termikus szempontból az ország három nagy részre vált: a Dunántúlra, ahol a hőmérsékleti értékek alsó határa még 0 °C volt, az Alföld régiójára, ahol a hőmérséklet már -1 °C-ig süllyedt, és az északkeleti országrészre, ahol az időjárást ennél is hidegebb értékek jellemezték. A legzordabb körülményeket természetesen a Mátrában és a Bükkben tapasztalhattuk, ahol a téli középhőmérséklet helyenként -5 °C alá is esett.
A fenti hőmérsékleti értékek az ország javarészében közel átlagosnak bizonyultak, a 2. ábra hőmérsékleti anomáliatérképén nagy területen rajzolódott ki -0.5 és +0.5 °C közötti hőmérsékletű terület. A szokásosnál valamivel melegebb volt Sopron környéke, míg az átlagnál 1 °C-kal vagy még annál is hidegebb régiók jelentek meg a Duna-Tisza közén, illetve a délkeleti országrészben.
A havi átlaghőmérsékletek az évszak első két hónapjában átlag fölöttiek voltak, az anomália mind januárban, mind februárban mintegy +2 °C volt (3. ábra). Februárban viszont közel -5 °C-os eltérés jelentkezett országos átlagban, mely egymaga meghaladta az első két hónap pozitív különbségeit. Ennek megfelelően, ugyan kismértékű, de negatív évszakos középhőmérsékleti anomália adódott, az 1971-2000-es átlaghoz képest mintegy 0.3 °C-kal volt hidegebb az 2011/12-es tél.
Küszöbnapok tekintetében a zord napok (Tmin ≤ -10 °C) számában jelent meg csak nagyobb eltérés, a szokásos 9 nap helyett összesen 15-öt számoltunk a tél során. Az eltérést a rendkívül hideg február okozta, amikor a szokásos 3 helyett összesen 13 napon, vagyis közel a hónap felében mértünk -10 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletet. Ezenkívül összesen 64 fagyos napot és 21 téli napot tapasztaltunk, előbbiből 65, utóbbiból 22 szokott előfordulni télvíz idején.
| Időszak | Sorszám |
|---|---|
| december | 20 |
| január | 18 |
| február | 101 |
| tél | 56 |
Az 1901/1902-es téllel kezdődő idősorban az idei tél átlaghoz közeli hőmérsékletének köszönhetően nem képvisel kiugró értéket (4. ábra). Az adatokhoz illesztett lineáris trend közel változatlan körülményekre utal, a jelentkező gyenge tendencia a melegedés irányába mutat.
Az I. táblázatban a sorszámok közül a februári tűnik ki elsőként. Az év második hónapja 1901 óta a 101. legmelegebb, azaz a 12. leghidegebb február volt. A szokásosnál enyhébb december és január az idősor elején helyezkedett el, míg az átlagos hőmérsékletű tél a 111 éves idősornak éppen a közepén kapott helyet.
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2011/12-es tél során.
December
7 nap kivételével az országos átlagban vett napi középhőmérséklet magasabb volt, mint a sokéves átlag. A legmelegebb nap az 5-e volt, több mint 8.5 °C-kal, és ugyanezen a napon érte el a sokévi átlagtól való eltérés is a maximumát, ami szintén meghaladta a +8 °C-ot. Bár 5-én volt legmagasabb a napi átlaghőmérséklet, ezen a napon markáns hidegfront érkezett, mely hatására mintegy 6 °C-ot esett a hőmérséklet másnapra.
Január
A hónap nagy részében az átlagnál enyhébb volt az időjárás. Az időszak elején a napi középhőmérséklet országos átlaga a 4 °C-ot is meghaladta, melyet általában a tavasz beköszöntével, március elején figyelhetünk meg először az évben. A hónap során csupán 8 napon tapasztaltunk a szokásosnál alacsonyabb napi középhőmérsékletet. Az átlagosnál hidegebb napok két lehűléses időszakhoz kapcsolódóan jelentkeztek. Első alkalommal január 13-án érkezett markáns hidegfront, mely átmenetileg véget vetett a tavaszias időjárásnak, majd a 23-án kezdődő lehűlési hullámmal rendkívül zord időjárás köszöntött ránk, mely egészen február közepéig kitartott.
Február
A január végén kezdődő lehűlés február elején a sokéves átlagnál 11-12 °C-kal alacsonyabb napi országos középhőmérsékleteket eredményezett. A legnagyobb különbség -13.3 °C volt, melyet a leghidegebb napon – amikor is a középhőmérséklet mintegy -12 °C volt -, 10-én figyeltük meg. Érdemi melegedés ezután kezdődött csak, egy hét múlva az értékek már az átlag közelében voltak. Ezt követően átmeneti ingadozás után az időjárás lassan kora tavaszira váltott.