A tél átlagos csapadékú volt, és valamivel hidegebb a szokásosnál.
A tél középhõmérséklete (1. ábra) az ország nagy részén -2 és 0 °C fok között alakult. Pozitív értékek a Dunántúl déli részén rajzolódtak ki, míg -2 °C-nál hidegebb magasabban fekvõ vidékeinken volt, a Mátrában a hõmérséklet a -6 °C közelébe süllyedt.
A 2. ábra térképe alapján látható, hogy ez a tél országszerte hidegebb volt a szokásosnál. A hõmérsékleti anomália területi elrendezõdése jó közelítéssel észak-dél irányú volt. A legnagyobb negatív értékek Nógrád megyében jelentek meg, míg a hõmérséklet a délnyugati országrészben közelítette meg legjobban az 1971-2000-es átlagértéket.
Országos átlagban a tél középhõmérséklete mintegy 0,9 °C-kal maradt el a sokéves átlagtól (3. ábra). Havi bontásban a negatív eltérések meghaladták ezt az értéket, decemberben a különbség -2 °C-ot is megközelítette. Az évszakban csupán a január volt enyhébb a szokásosnál, 0,7 °C-kal.
Az évszak hõmérsékleti küszöbnapjai is a szokásosnál hidegebb télre utalnak. Országos átlagban a 66 helyett 72 fagyos napot (Tmin<=0°C) számláltunk az évszakban, és 9-cel több, összesen 32 téli napot (Tmax<=0°C). A zord napok (Tmin<=-10°C) száma (8 darab) összhangban volt a sokéves átlaggal.
| Időszak | Sorszám |
| december | 90 |
| január | 34 |
| február | 78 |
| tél | 80 |
Bár az idei tél a 31. leghidegebb - 80. legmelegebb - tél volt az elmúlt 110 év során (I. táblázat), nem volt kiugróan hideg, az 1939-es és 1962-es középhõmérsékleteknek a közelében sem volt (4. ábra). A 110 év teleihez illesztett trendvonal enyhe hõmérséklet-emelkedést jelez.
A hónapok rendezett sorában (I. táblázat) a december és a február hátra kerültek. A 2010-es december az elmúlt 110 év sorában a 90. legmelegebb volt, vagyis a 21. leghidegebb. Ezzel szemben a január a sor elsõ felébe került, a 34. legmelegebb volt.
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a havi középhőmérséklet a 2010/11-es tél során.
December
December első napjaiban egy hazánktól északkeletre fekvő anticiklon hatására a sokévi átlagnál hűvösebb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, majd nyugati áramlással egyre enyhébb és nedvesebb légtömegek érkeztek, így frontátvonulások mellett összességében az átlagosnál melegebb időjárás volt jellemző (5. ábra). A hónap közepén egy Skandinávia felett kialakult ciklon áramlási rendszerébe kerülve és egy hideg légörvény hatására északnyugat felől komoly lehűlés vette kezdetét, és több napig a sokéves átlag alatt alakult a napi átlaghőmérséklet az országban. A leghidegebb december 19-én volt, amikor több mint 6 fokkal maradt el az országos átlag a sokévi értéktől (5. ábra). Később nyugati, zonális áramlással enyhe, óceáni légtömegek vették át az uralmat. Bár karácsonykor frontátvonulások miatt kissé visszaesett a napi középhőmérséklet, év végéig a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott.
Január
Január első dekádjában a tőlünk északra, majd északkeletre örvénylő ciklon áramlási rendszerébe kerülve több hullámban egyre hidegebb, váltakozó nedvességtartalmú levegő érkezett térségünkbe, így téliessé vált az időjárás (5. ábra). A Nyugat-Európa felett kiépült anticiklon peremén több front érintette hazánkat, de az országos napi középhőmérséklet továbbra is elmaradt a sokévi átlagtól. A leghidegebb január 8-án hajnalban, a derült időjárású Tiszántúlon volt, amikor északkelet felől érkező hideg, száraz légtömeg jutott uralomra a hóval borított táj felett. Később a Balti-tenger felett örvénylő ciklon révén már enyhe, nagyobb nedvességtartalmú légtömegek érkeztek hazánk területére. A hónap közepén délies áramlással együtt fokozatosan erősödött a nappali felmelegedés, és jóval a sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet (5. ábra). A hónap utolsó dekádjában tőlünk nyugatra megerősödő anticiklon miatt maradt el a hőmérséklet a sokévi átlagtól. Majd a hónap végére mediterrán ciklonok hatására fokozatosan enyhült az idő, de ekkor is csak az átlag közelében maradt.
Február
A hónap elején a Kárpát-medencétől nyugatra örvénylő ciklon előoldalán igen enyhe levegő áramlott hazánk fölé, így pár napig jóval a sokévi átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet (5. ábra). Az átvonuló hidegfront mögött érkező hideg légtömegek miatt visszaesett a hőmérséklet, és egy anticiklon kiépülésével a fagypont közelébe csökkent a napi országos átlag. A hónap második dekádja jellemzően a sokévi átlagnál enyhébb időjárású volt, majd február 23-án északi irányból hideg légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét, és markáns lehűlés zajlott. A hónap végén azonban újra gyorsan emelkedett a hőmérséklet, és a hónap utolsó napján már 6 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban (5. ábra).