A 2019-es ősz a legmelegebbnek adódott 1901 óta. A szeptember 1 °C-kal, az október közel 2 °C-kal, a november viszont 4 °C-kal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a 3. legmelegebbnek adódott, de az október is a 9. legmelegebb október lett. Csapadék tekintetében országosan a 2019-es ősz összességében átlagosnak mondható, de csak a csapadékos november miatt. A szeptemberi csapadékmennyiség kevéssel elmaradt az 1981–2010-es átlagtól, majd az október a 28. legszárazabb lett 1901 óta. Novemberre viszont csapadékosra fordult az időjárás, és a 20. legcsapadékosabb november a 2019-es.
2019 őszén az Északi-középhegység hegyvidéki területei voltak a legcsapadékosabbak Magyarországon (pl. Kékestető Meteorológia: 257,9 mm). Emellett a csapadékosabb részek közé tartozott a délnyugati országrész, Zala (pl. Iklódbördőce: 229,6 mm). (6. ábra) Ezeken a területeken 200 mm feletti évszakos csapadékösszegek fordultak elő. A Dunántúl nagy részén, az Északi-középhegység alacsonyabb magasságú vidékein és az Alföld délnyugati részén 150 és 200 mm közötti háromhavi csapadékösszeg jelentkezett. 150 mm alatti őszi csapadékmennyiség Komárom környékén és a Tiszántúlon volt. Délkeleten és a Nyírségben többfelé 100 mm-nél is kevesebb csapadék hullott 2019 őszén (pl. Orosháza: 81,6 mm, Nyírlugos: 91,0 mm).
2019 őszén hazánk legnagyobb részén a szokásos csapadékmennyiség 80–120%-a hullott le, de az Alföld északkelti részén néhol az 1981–2010-es átlag 60%-át sem mérték. (7. ábra) A Dunántúl déli tájai a normálnál kissé szárazabban, az északiak kissé csapadékosabban alakultak. Az éghajlati normál 100–120%-a jellemezte az Alföld nyugati felét is. A legnagyobb pozitív anomáliák az Északi-középhegységben fordultak elő, ahol kisebb körzetekben az északi határ mentén (pl. Aggteleki-karszt) az átlag 1,5-szerese is lehullott.
Országos átlagban 2019 őszén 151,0 mm csapadék hullott, ami az 1981–2010-es átlag 103%-a, tehát összességében egy átlagosan csapadékos évszaknak tekinthető a 2019-es ősz. Az, hogy a teljes évszak átlagosan csapadékosnak mondható kizárólag a november miatt van. Novemberben ugyanis az átlagos csapadékmennyiség 170%-a hullott le. Az ősz első két hónapja elmaradt az éghajalti normáltól, az ősz két hónap után meglehetősen száraz volt (8. ábra). Szeptemberben a szokásos mennyiség 81%-a, októberben csupán 54%-a hullott le országos átlagban.
A küszöbnap számok is összességében egy átlagosnál kissé csapadékosabb őszt támasztanak alá. Csapadékos nap 30 volt országosan, ami 3-mal több a sokéves átlagnál. 5 mm feletti csapadékú nap 11 fordult elő (1981–2010-es átlag: 10). Országos átlagban havas nap a meleg november miatt nem volt 2019 őszén (átlag: 3). A zivataros napok száma országosan 2-nek adódott, ami 1-gyel több az éghajlati normálnál.
| Időszak | Sorszám |
| szeptember | 60 |
| október | 92 |
| november | 20 |
| ősz | 62 |
A 2019. szeptemberi csapadékösszeg országos átlagban az 1901–2019-es idősorban a medián volt, vagyis 2019 szeptembere a 60. legszárazabb és egyben 60. legcsapadékosabb szeptember volt. Az ezt követő október a 21. legszárazabb lett 1901 óta. Az évszakot végül egy nagyon csapadékos november zárta, ami a 119 éves adatsorunkban a 20. legcsapadékosabbnak adódott. (II. táblázat). A szokásosnál jóval csapadékosabb november miatt az évszak összességében az átlagosan csapadékos őszök közé került.
2019 őszének csapadékösszege átlagos, kevéssel az átlag felett alakult (+3%). Az illesztett trend ugyanakkor 1901-től közel 15%-os csökkenést mutat (9. ábra).
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Látszik, hogy október végéig többször is nagyon száraz időjárás uralkodott hazánkban, ami október második felében mintegy két héten át tartott. Az ősz első két hónapjában csak szeptember 10. körül volt egy csapadékosabbnak tekinthető időszak. Novemberre csapadékosra fordult az időjárás, november első felében az 5 napos országos csapadékösszeg minden nap az 1981–2010-es sokéves átlag felett alakult. Az ötnapos csapadékmennyiség országos átlaga november 5 és 10. között meghaladta a 30 mm-t is. Az évszak utolsó két hete is többnyire a szokásosnál csapadékosabb volt.
Szeptember
A hónap csapadékösszege országos átlagban 44,4 mm-nek adódott, ami az 1981–2010-es átlag 81%-a. Ez az érték az 1901–2019-es idősorban a medián, vagyis 2019 szeptembere a 60. legszárazabb és egyben 60. legcsapadékosabb szeptember volt 1901 óta. A legcsapadékosabb területek a Duna-Tisza közén (pl. Kiskunhalas: 113,0 mm) és az Alpokalján (pl. Sopronhorpács: 99,0 mm) voltak. A legszárazabb helyeken viszont a szeptemberi csapadék mennyisége a 20 mm-t sem érte el. Az ország legszárazabb vidékeit északkeleten (pl. Milota: 11,2 mm; Tiszabecs: 13,3 mm) és Komárom-Esztergom megyében (pl. Tata: 14,0 mm) találjuk, így leginkább északkeleten maradt el a hónap csapadékmennyisége a megszokottól, volt, ahol a normál 30%-a sem hullott le. A legnagyobb többletet az Alföldön, azon belül a Duna-Tisza közén találjuk. Arrafelé helyenként az 1981–2010-es átlag több mint 1,5-szerese is előfordult. Országos átlagban 8 csapadékos nap volt, ami megfelel az 1981–2010-es átlagnak. A zivataros napok száma országosan 2-nek adódott (1981–2010-es átlag: 1).
Október
Az október csapadékösszege a 2019-es évben országos átlagban 22,9 mm-nek adódott, ami az 1981–2010-es átlag alig fele, 54%-a. Ezzel 1901-től a 28. legszárazabb október lett. A 2019-es október a szokásosnál sokkal szárazabban alakult, az Alföldön és északon nagy területen 25 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg, volt, ahol a 10 mm-t sem érte el. A legkisebb havi csapadékösszeget, 3,8 mm-t Nógrádszakálon mérték. Az Alpokalja volt hazánk legcsapadékosabb része, de még a Vas megyei Szentpéterfán is, ahol az országban a legcsapadékosabb lett a hónap, csupán 57,1 mm csapadék esett. Leginkább Nógrádban és a délkeleti, keleti határ mentén maradt el a hónap csapadékmennyisége az éghajlati normáltól. Nógrádban volt, ahol az átlag 20%-a sem hullott le. Az 1981–2010-es átlagot megközelítő csapadékösszegek az Alföld délnyugati területén, az Alpokalján és a Bükk, Cserehát, Zemplén térségében fordultak elő. Országos átlagban 6 csapadékos nap volt 2019 októberében, ami 2 nappal elmaradt az 1981–2010-es átlagtól. Zivataros nap országos átlagban már nem volt októberben, de főképp a Dunántúlon október 2-án és 5-én többfelé észleltek dörgést, villámlást.
November
2019 novemberének csapadékösszege országos átlagban 83,7 mm volt, ami az 1981–2010-es átlag 170%-a. Így a száraz október után egy nagyon csapadékos hónap következett. 1901 óta a 2019-es november a 20. legcsapadékosabbnak adódott. A Dunántúl középső és délnyugati részén, valamint az Északi-középhegység térségében nagy területen 100 mm felett alakult a havi csapadékösszeg (pl. Bakonybél: 123,7 mm) A Mátrában 150 mm feletti csapadékösszegek is előfordultak (pl. Kékestető: 167,9 mm). A legkevesebb csapadék a délkeleti országrészben Csongrád és Békés megyékben hullott (pl. Újkígyós: 39,4 mm). Az ország nagy részén az éghajlati normál felett alakult a havi csapadékösszeg, kevéssel attól elmaradó értékek kisebb körzetekben a déli, délkeleti határ mentén jelentkeztek. Baranyában és a Dél-Alföldön általában a szokásos mennyiség 100–140%-a hullott le. Az ország legnagyobb része 40–100% csapadéktöbblettel zárta a hónapot. Az átlag több mint kétszerese esett Zala megye és az Északi-középhegység jelentős részén. Országos átlagban 16 csapadékos nap volt 2019 novemberében, ami 6-tal több az 1981–2010-es átlagnál. Szokatlanul enyhe volt az egész hónap, emiatt havas nap országos átlagban nem fordult elő (átlag: 3 nap).
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!