2019 nyarának időjárása

A 2019 évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 °C-nak adódott, ami 2,1 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet): a leghosszabb hőhullám (4 nap) június közepén volt, míg a legmelegebb időszakot 2019. augusztus 10-12 között tapasztaltuk. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981-2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb felhőszakadás június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus 1-jén és 13-án alakult ki. Ezen a nyáron főként a Fertő-tó környékén, illetve a Tiszántúlon hullott a legkevesebb csapadék, míg a Bükk térsége rendkívül csapadékosnak adódott.

Összességében országos átlagban 2019 nyarán az átlagosnál 11%-kal kevesebb csapadék hullott. A nyári hónapok csapadékösszege 178 mm volt, ami az 1981-2010-es sokévi átlag 89%-a. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154 mm volt, amit a Heves megyei Terpes állomáson mértünk. Ezen a nyáron az északkeleti országrészben esett (6. ábra) a legtöbb csapadék: a Bükk északkeleti részén 300 mm-nél is több. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több települése szenvedte a felhőszakadások okozta károkat. A Dunántúl nyugati tájain és az ország déli részén a csapadék évszakos összege 200 mm közelében maradt. Nyáron a középső országrész mellett a Kisalföldön volt a legkevesebb csapadék, néhol a 100 mm-t sem érte el mennyisége. A nyári csapadékösszeg maximuma 432,7 mm volt, melyet Varbó állomáson összegeztünk, míg a legalacsonyabb érték (60,4 mm) a Hanságban fekvő Bősárkányon adódott.

6. ábra
A 2019-es nyár csapadékösszege

Az átlagosnál jóval csapadékosabb volt a Bükk, a Sajó mente, továbbá Tokaj környéke és a Nyírség egy része (125%-190%). Az átlagosnál szárazabb területnek adódott a Kisalföld és Győr-Moson-Sopron megye szinte teljes területe, ahol több, mint 40%-kal kevesebb csapadék hullott a nyár folyamán (7. ábra), mint általában. Máshol jellemzően a sokévi átlag közelében alakult a lehulló csapadék mennyisége.

7. ábra
A 2019-es nyár csapadékösszege a sokéves (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve
8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2019 nyarán (interpolált adatok alapján)

Ahogy 8. ábránkon is jól látható, összességében júniusban és júliusban közel átlagos mennyiségű csapadék érkezett, de az augusztusi csapadékmennyiség 30%-kal elmaradt a sokévi átlagtól. Június és július a 119 év rangsorában középmezőnybe került, míg augusztus a legszárazabb egyharmadba. Összességében az idei nyár a 48. helyezést kapta az 1901-től kezdődő, 119 tagból álló nyarak idősorában (II. táblázat).

Időszak Sorszám
június 63
július 63
augusztus 34
 
nyár 48
II. táblázat
A 2019-es nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában

Nyáron átlagosan 24 csapadékos napot jegyeztünk (napi összeg ≥ 0,1 mm), míg a normál 28 nap. Ezen a nyáron számos településen volt felhőszakadás, amikor egyetlen nap alatt akár 50 mm-t vagy 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék érkezett. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154,9 mm volt, amit Terpes állomáson mértünk június 23-án. Ezen a nyáron Varbó településen 11 nap érkezett legalább 10 mm csapadék, 3 nap 50 mm-t meghaladó és 1 nap 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék. Országos átlagban zivataros nap átlagosan 16 nap volt, mely 5 nappal több, mint a normálérték (11 nap). A legtöbb zivataros napot az idei nyáron Felsőtárkány állomáson jegyezték fel (33 nap).

9. ábra
Az országos nyári csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1981-2010-es) átlagtól 1901 és 2019 között (interpolált adatok alapján)

A nyári csapadékösszegek idősorát tekintve 2019 nyara nem volt kiemelkedően száraz a sokévi áltaghoz képes. A 9. ábrán látható, hogy az országos nyári csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trendvonal alapján nem azonosíthatunk statisztikailag szignifikáns változást.

10. ábra
A 2019-es nyár országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1981-2010-es) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli

A talaj vízbevételének szempontjából az országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeknek nagy jelentősége van, melyet a 10. ábra szemléltet. Az igen csapadékos május után június második felében az átlagosnál jóval több csapadék érkezett, mely fontos bevétel volt a nyár későbbi időszakaihoz. Júliusban összességében átlag alatti csapadékmennyiség érkezett, csak a hónap végén és augusztus elején haladta meg a sokévi átlagot. Az augusztus közepén érkező csapadék után a hónap végéig már a talaj nem kapott jelentősebb csapadékbevételt.

Június

Az igen hűvös május után a június rendkívül melegnek adódott. A hónap minden napján magasabb hőmérséklet uralkodott, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Az első hőhullám június 12-16. között volt. Június 15-én Budakalászon (35,8 °C), míg június 16-án Kiskunhalason (35,7 °C) dőlt meg a napi csúcshőmérséklet korábbi legmagasabb értéke. Az utolsó dekádban uralomra jutó anticiklon egy rövid, de igen intenzív hőhullámot okozott: június 25-27. között 26 °C-ot meghaladó átlaghőmérsékletű napok is előfordultak, és országos átlagban 6-7 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Mind a nyári, mind a hőségnapok száma (rendre 11 és 7 nappal) több, mint az 1981-2010 közötti normálérték.

Július

A legmelegebb időszak július első napjaiban volt, majd hosszabb hűvösebb periódus következett. Országos átlagban a leghűvösebb július 10-14. között volt, közel 3 °C-kal maradt el a hőmérséklet a sokévi értékektől. A fagyzugos Zabaron ebben az időszakban két napon is megdőlt a minimumhőmérséklet napi rekordja: Július 10 és 12-én a legalacsonyabb hőmérséklet 4 °C alatt maradt. Az utolsó dekádban újra fokozatosan emelkedett a napi középhőmérséklet hazánkban is, miközben Nyugat-Európát afrikai eredetű forró légtömegek árasztották el, mely ott rendkívül intenzív hőhullámot okozott.

Augusztus

Augusztus elején változékony időjárás uralkodott, majd délnyugati irányból egyre melegebb légtömegek érkeztek, és hamarosan elkezdődött az év legmelegebb periódusa. A legmelegebb hazánkban augusztus 12-én volt, amikor a mért maximum elérte a 38 °C-ot az Alföld déli részén. A kánikulának egy érkező frontrendszer vetett végett, mely után néhány napig az átlagosnál hűvösebb időjárás volt. Az utolsó dekádban egészen a hónap végéig kitartó meleg, nyári időjárás uralkodott. Ebben az időszakban a napi átlaghőmérséklet 5-6 °C-kal a sokévi átlag felett alakult.

Megjegyzés:

A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!