Az 2016/17-es tél az elmúlt évektől eltérően szokatlanul hideg időjárású volt, különösen 2017. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előzőhöz képest lényegesen szárazabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiség közel kétharmada hullott csupán le.
A téli csapadékösszegek országos eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. A legmagasabb értékeket a délnyugati határszélen, a hegyvidéki területeken és a Felső Tisza-vidéken jegyeztük (> 100 mm felett). A legkevesebb csapadék a Kisalföldön és az Alföld déli tájain hullott (50 mm alatt). Az országos átlagos téli csapadékösszeg 66,4 mm-nek adódott.
Országos átlagban 2016/2017 telén a megszokott csapadékmennyiség kétharmada hullott le.
A legnagyobb területeken a sokévi csapadékmennyiség csupán 50-70 %-a hullott le hazánkban a tél folyamán. Az 1981-2010-es átlaghoz közeli csapadékot az ország nyugati területein, a középső országrészben, valamint a Mátra környezetében figyelhetünk meg (80-90 %), az alacsonyabb értékek (7. ábra).
Az évszak hónapjait tekintve (8. ábra) a decembert emelhetjük ki, amely rendkívül csapadékszegényen telt, az 1981-2010-es átlag alig 8%-a, országos átlagban 3,7 mm hullott le, ezzel a 2. legszárazabb decembernek számít a mérések kezdete óta (II. táblázat). Januárban is az átlagosnál kevesebb csapadék hullott (1981-2010-es átlag 84%-a), az országos átlagban 27,5 mm-rel a rangsorban a 49. legszárazabb január volt. A februári csapadékmennyiség (35,2 mm) 8%-kal haladta meg a sokévi átlagot. Összességében az idei tél a 13. legszárazabb volt 1901 óta.
| Időszak | Sorszám |
| december | 2 |
| január | 49 |
| február | 70 |
| tél | 13 |
A három hónapos időszakban 18 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely – a fentieknek megfelelően – jelentősen elmaradt a normál értéktől (30 nap). Havas napból 12-őt számoltunk országos átlagban (normál: 17 nap), ezen kívül 29 hótakarós napról és 3 ónos esős napról is beszámolhatunk.
Bár igen száraz volt 2016/17 tele, az elmúlt 116 év teleinek éves csapadékösszegéhez illesztett exponenciális trend továbbra is enyhe emelkedést mutat (9. ábra).
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Az évszak jelentős csapadékhiánnyal kezdődött decemberben, mely még 2017 év elejére is jellemző volt. Január közepén a szokásosnál kicsit több csapadék hullott, azonban fagyos talajra érkezett, így a korábbi hiányt nem pótolta. Február első dekádjában a hőmérséklet emelkedése mellett az átlagosnál több csapadékmennyiséget jegyeztünk, de ez a hónap koránt sem volt annyira csapadékos, mint egy évvel korábban.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!