2016 nyarának időjárása

Az idei nyár az átlagos globális hőmérsékleti anomáliáknak megfelelően Magyarországon is az átlagosnál melegebb, ugyanakkor csapadékban gazdag volt. Az automata állomások mérései alapján a nyári átlagos hőmérséklet 20,7 °C, ami 0,5 °C-kal haladja meg a 1981-2010-es országos átlagot (20,2 °C). Az 1901-2016 közötti idősorban ez a nyár a 20. legmelegebbnek adódott. Az előző évtől eltérően idén csak egyetlen egy hőhullám volt (június 23-26 között), amely megfelelt a II. fokú hőségriasztás kritériumának. Összességében a nyár igen csapadékos volt, különösen a július, amely a hosszú éghajlati idősorban a 2. legcsapadékosabbnak bizonyult. Csupán augusztusban hullott 11%-kal kevesebb csapadék, mint a sokéves átlag. A nyári hónapok csapadékösszege (253 mm) 60 mm-rel haladta meg az 1981-2010-es összeget (193 mm). Az évszakos átlagban 31%-os csapadéktöbblet valójában szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen okoztak károkat egy-egy nyári napon a felhőszakadások, heves zivatarok és jégesők, míg egyes tájakon a szokásosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott.

 

Összességében 2016 nyara igen csapadékos volt (6. ábra), különösen a július. A nyári hónapok csapadékösszege (253 mm) országos átlagban 60 mm-rel haladta meg az 1981-2010-es átlagos összeget (193 mm) Az évszakos átlagban több, mint 30%-os csapadéktöbblet valójában néhány napon hullott. A nyár folyamán összesen 4 településen mértünk 24 óra alatt több, mint 100 mm csapadékot (Gyomaendrőd, Lácacséke, Nemeskisfalud, Poroszló). A nyári felhőszakadások, heves zivatarok és jégesők több településen okoztak károkat, kiemelkedő volt a június 23-án, július 13-án és 16-án, illetve augusztus 22-én lezúduló csapadék mennyisége.

6. ábra
A 2016-os nyár csapadékösszege
7. ábra
A 2016-os nyár csapadékösszege a sokéves (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve

Az átlagos nyári csapadékmennyiség duplája hullott Békés megyében, a Balaton térségében, a Dunazug-, Visegrádi- és a Börzsöny-hegység területére (7. ábra). A nyári csapadékösszeg maximuma 450 mm, amelyet Gyomaendrődön összegeztünk. Átlagosnál szárazabb területnek adódott a Fertő-medence, a Soproni-hegység, a Kisalföld, a Nyírség középső része és a Sajó-völgy.

8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2016 nyarán (interpolált adatok alapján)

Ahogy 8. ábránkon is jól látható, jelentős csapadéktöbblettel telt a június és július hazánk területén. Júniusban a megszokott mennyiség 110%-a hullott le, de júliusban a már közel a duplája, mellyel az idei július a 2. legcsapadékosabb lett 1901 óta (II. táblázat). Csupán augusztusban hullott 11%-kal kevesebb csapadék, mint a sokéves átlag. Összességében az idei nyár a 21. legcsapadékosabb nyár hazánkban 1901 óta (II. táblázat).

Időszak  Sorszám
június 46
július 2
augusztus 64
 
nyár 21
II. táblázat
A 2016-os nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában

Az idén nyáron 29 csapadékos napot jegyeztünk (r >= 0,1 mm), míg a normál 28 nap. Zivataros napból 15 fordult elő országos átlagban, mely 4 nappal több, mint a normálérték (11 nap).

9. ábra
Az országos nyári csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1981-2010-es) átlagtól 1901 és 2016 között (interpolált adatok alapján)

A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2016 nyara nem volt igazán kiemelkedő. Hasonlóan csapadékos volt, mint 2014 nyara (9. ábra).

10. ábra
A 2016-os nyár országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1981-2010-es) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli

A talaj vízbevételének szempontjából az országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet.

Agrometeorológiával kapcsolatos írásaink és elemzéseink honlapunk agrometeorológiai oldalán érhetők el (www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/).

Az év során általában a június a legcsapadékosabb hónapunk, az idén is több csapadék esett hazánkban, mint az 1981-2010 normálérték. A legnagyobb havi csapadékösszeget Gyomaendrődön mértük, ahol júniusban összesen 228,7 mm hullott. Sajnos ennek a csapadéknak közel fele (102,2 mm) érkezett egyetlen egy nap alatt – június 26-án. Ugyanakkor a sokéves júniusi csapadékmennyiség töredéke hullott a Sajó-völgy északi részén. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sáta településen a teljes hónapban mindössze 3,5 mm esőt összegeztünk.
Július folyamán országos átlagban 121,5 mm csapadék hullott, amely kétszerese az átlagos mennyiségnek. 1901 óta a 2. legmagasabb havi csapadékösszeget regisztráltuk, csak 1913-ban mértek ennél nagyobb mennyiséget (132,3 mm). A legnagyobb havi csapadékösszeget a Veszprém megyei Hidegkúton mértük (281,9 mm). Az Alpok felől érkező hullámzó hidegfronthoz kapcsolódóan kialakult nagytérségű komplex zivatarrendszerek egy nap alatt (július 13-án) Nemeskisfaludon 103,2 mm, Poroszlón 138,5 mm csapadékot hoztak. A hónap második felében főként helyi hatásokra képződő nyári záporok, zivatarok okoztak helyenként kiadós csapadékot. Ebben a hónapban a legtöbb jégesőt az alábbi napokon jegyeztük: július 9-én a nyírségi településeken; július 12-13-án a Dunántúlon, a Mátra és a Bükk térségében; július 26-án Tokaj-Hegyalján és július 31-én az osztrák határ közelében.
Országos átlagban 53,7 mm csapadék hullott augusztusban, ami 11%-kal marad el az 1981-2010-es sokéves átlagtól (60,15 mm). A legkisebb mennyiséget Békés megyéből, Medgyesegyházáról jelentették (10,3 mm). A legnagyobb havi csapadékösszeget Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Felsőbereckin jegyeztük (156,3 mm). A hónap vége meleg időjárás mellett csapadékmentesen telt.

Megjegyzés:

A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!