2013 nyarának időjárása

Az idei nyár országos átlagban hozzávetőleg másfél fokkal melegebbnek bizonyult a megszokottnál, ezzel az idei lett a 10. legmelegebb nyár 1901 óta. A csapadékmennyiségek tekintetében is kiemelkedő volt ez az időszak: a 3. legszárazabb július mellett az idei egyben a 6. legszárazabb nyár is 1901 óta.

Az idei nyáron az ország legnagyobb részén 80-120 mm csapadék hullott. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és a nyugati határszélen, valamint a Balaton és a Tisza-tó környékén jelentkezett (160-200 mm körül), a legszárazabb területek pedig délen és északkeketen láthatók (< 40 mm).

6. ábra
A 2013-as nyár csapadékösszege
7. ábra
A 2013-as nyár csapadékösszege a sokéves (1971-2000-es)átlag százalékos arányában kifejezve

A nyári hónapok során lehullott csapadékmennyiség idén szinte mindenhol a megszokott értékek alatt maradt hazánkban (7. ábra). Az ország legnagyobb részén a normál 40-80%-a hullott le az idei nyár folyamán; a legcsapadékosabb területek északon jelentkeztek, itt a sokéves átlag 60-100%-át jegyeztük, a legszárazabb részeken ugyanakkor (dél és északkelet) az évszakos csapadékösszeg még a normál 40%-át sem érte el.

8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2013 nyarán (interpolált adatok alapján)

2013 nyári hónapjai közül egy sem érte el a megszokott csapadékmennyiséget országos átlagban (8. ábra) : júniusban a normál 80%-a, augusztusban pedig a sokéves átlag 71%-a hullott le. A legnagyobb eltérést júliusban láthatjuk; az 1971-2000 közötti sokéves átlag mindössze 28%-át jegyeztük a hónapban, mely rendkívül alacsony értéknek számít az idősorok 1901-es kezdete óta (II. táblázat).
A csapadék küszöbnapok száma egy átlagnál szárazabb nyári időszakról számol be: idén 20 csapadékos napot jegyeztünk (napi csapadékösszeg ≥ 0,1 mm), míg az 1971-2000 közötti időszak átlaga 28 nap.

9. ábra
Az országos nyári csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1971-2000-es)átlagtól 1901 és 2013 között (interpolált adatok alapján)

A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve a 2013-as nyár a legszárazabbak között foglal helyet az 1901-től számított rangsorban (9. ábra).

IdőszakSorszám
június 75
július 111
augusztus 85
 
nyár 108
II. táblázat
A 2013-as nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

Az egyes nyári hónapokat sorra véve a június és az augusztus szárazabb volt a megszokottnál (75. és 85. legcsapadékosabb, azaz 39. és 29. legszárazabb 1901 óta), a legkiemelkedőbbnek azonban a júliusi csapadékhiány bizonyult. A 2013 júliusában jegyzett, igen alacsony csapadékösszegeknek köszönhetően az idei volt hazánkban a 3. legszárazabb július 1901 óta. A megszokottnál jóval szárazabb hónapok eredményeként 2013 nyara a 108. legcsapadékosabb, azaz a 6. legszárazabb nyár 1901 óta.

10. ábra
A 2013-as nyár országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1971-2000-es)átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli

A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Már június közepén látható egy száraz periódus (június 16-21., országos átlagok 0.2-0.6 mm között), de a növényzet és az élővilág számára legmegterhelőbb időszakot a július és az augusztus hozta el. Június végétől az ötnapos csapadékösszegek messze a normál alatt alakultak, ami egészen az augusztus végi csapadékig nem is változott. Ennek következtében augusztus közepére a talaj nedvességtartalma rendkívüli mértékben lecsökkent: a felső 50 cm-es talajrétegben a főváros környékén, a Dunántúl keleti területein és az Alföld nagy részén sokfelé 10% közelébe süllyedt, és mélyebben, az 50-100 cm-es mélységben is 40% alatt volt a legtöbb helyen. A talajnedvességgel, agrometeorológiával kapcsolatos írásaink és elemzéseink weblapunk agrometeorológiai oldalán érhetők el (www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/).