A tavaszi csapadékösszeg térben igen egyenlőtlenül oszlott el hazánkban (6. ábra). A legkevesebb eső Nógrád megye területén hullott, itt az 50 mm-t sem érte el az évszakos csapadékösszeg, míg a Mecsek térségében 200 mm-t meghaladó értékek is előfordultak, illetve az Alpokalján és a Zalai-dombság területén 130-170 mm közötti összegeket mértünk. Az ország többi részén 70-110 mm közti értékek voltak jellemzőek.

A sokévi átlaghoz viszonyítva az idei csapadékösszegeket, hasonló térbeli eloszlást tapasztaltunk, mint előző térképünkön (7. ábra). Nógrád megye és az Északi-középhegység térsége átlag alatti csapadékot kapott 2012 tavaszán, volt, ahol a normál érték 40%-át sem érte el a csapadékösszeg. Az ország nagy részén 60-80%-os volt ez az arányszám, míg a Mecsek környékén átlagos és átlag feletti területek is kirajzolódtak (100-120%).

A 8. ábrán láthatjuk, hogy az idei tavasz átlag alatti (-30%) csapadékösszegéhez melyik hónap mennyivel járult hozzá. Kitűnik a diagramról március hónap rendkívüli negatív anomáliája, ebben a hónapban ugyanis a sokévi átlag csupán 7%-a hullott le (2.3 mm), mellyel az eddigi legszárazabb március lett. Áprilisban a normál érték közel ¾-ét mértük, míg a május átlagos csapadékú volt.
Az évszak során országos átlagban 22 csapadékos (r > 0.1 mm) napot figyeltünk meg, mely elmaradt a szokásos 30-tól. Részben a csapadékhiány, részben a normálnál magasabb hőmérsékletek miatt havas nap nem volt az időszakban, pedig átlagosan 4 napon szoktunk még havazást regisztrálni.

A 9. ábra grafikonján az országos átlagban vett tavaszi csapadékösszegeket láthatjuk 1901-től kezdődően, ahol a 2012-es tavasz a 10. legszárazabb tavaszként jelentkezett. Az értékekhez illesztett lineáris trend egyértelműen csökkenő tendenciát mutat.
A II. táblázatban, a sokéves átlagokhoz való viszonyokhoz hasonlóan láthatjuk, hogy az április a szárazabb hónapok sorát gyarapította (87. legcsapadékosabb), a május a sor közepén kapott helyet átlagos csapadékösszegével (52. legcsapadékosabb), míg a március az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa volt, s így összességében az évszak is elmaradt csapadékában a korábbi évekhez képest.

A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Láthatjuk, hogy márciusban rendkívül kevés csapadék hullott, csak a hónap elején közelítették a pentád értékek a sokévi átlagot (mely még a február végi csapadékból származott). Áprilisban két normált meghaladó időszak látható diagramunkon, az egyik 7-11., a másik 23-26. között. Májusban megfigyelhettünk kiugró 5 napos hozamokat, 7-8-án, 14-én és 23-26. között. A legnagyobb 5 napos csapadékösszeg az évszakban a május 25-ével záródó időszakban hullott (19.6 mm).

Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a megjelenített adattartalom hivatalos igazolásban nem használható fel!