Az ország nagy részén 90 mm fölötti csapadékösszeg volt jellemző (6. ábra). A legnedvesebb régió a Dél-Dunántúl volt, ahol előfordultak 150, 180 mm-t meghaladó mennyiségek is.

A fenti összegek országszerte közel átlagosnak számítottak (7. ábra), a lehullott csapadékmennyiség többségében a sokéves átlag 80-120%-a volt. Arányaiban a legszárazabb területnek hazánk nyugati széle bizonyult, míg a legcsapadékosabbnak a Mecsek és a Duna-Tisza közének déli része, valamint a Tiszántúl északi fele.

A 8. ábra grafikonja is közel átlagos csapadékú évszakot mutat, az országos átlagban lehullott 112 mm-es csapadék a sokéves átlagmennyiségnél csupán 8%-kal több. Elmondható továbbá, hogy a 2011-es év csapadékszegény hónapjai után csapadékosabb vagy közel szokásos csapadékú hónapok jelentkeztek. Az interpolált adatok alapján 35%-os többlet adódott decemberben, míg januárban 16%-os, februárban már enyhébb, csupán 4%-os hiány jelentkezett.
Az évszak során országos átlagban 34 csapadékos (r > 0.1 mm) napot figyeltünk meg, mely 5-tel több a szokásosnál. A csapadék 18 napon érkezett hó formájában, mely az átlagnál 2-vel több. A hónapok közül havas napok tekintetében a február volt kiemelkedő, feltehetően az igen zord körülmények hatására 9 havas napot számláltunk a szokásos 6 helyett.

A 9. ábra grafikonján az évszak kis csapadéktöbbletével szinte eltörpül a korábbi évek időnként szélsőséges eltéréseihez képest. Az elmúlt 101 év teleinek éves csapadékösszegéhez illesztett exponenciális trend szinte változatlan körülményekre utal.
A fentiekkel összhangban, az átlagos csapadékú tél a legcsapadékosabb évek sorrendjében az 52. (II. táblázat). Az eltéréseknek megfelelően (8. ábra) a csapadékosabb december a sor első felébe került (26. legcsapadékosabb volt), a szárazabb január a sor második felébe (71. legcsapadékosabb, azaz 31. legszárazabb), míg a közel szokásos február a sor közepéhez valamivel közelebb kapott helyet (65. legcsapadékosabb, azaz 37. legszárazabb).

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. A csapadéknak három nagyobb hulláma volt megfigyelhető, melyek közül magasan kiemelkedtek a december 12-21. közötti időszak értékei. Ekkor jelentkezett az évszak legnagyobb 5 napos összege is, 36 mm, mely december 16-áig esett le. Ezenkívül az átlagnál jelentősen magasabb 5 napos hozamok fordultak elő a január 19-26. közötti és a február 4-8. közötti időszakban.

Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a megjelenített adattartalom hivatalos igazolásban nem használható fel!