Csapadékosan indult az év. Országos átlagban 46,2 mm volt a csapadékösszeg, mely kb. 141%-a a normálnak. Így a XX. század kezdete óta a 28. legcsapadékosabb január lett. Ennek ellenére északnyugaton találunk olyan nagyobb összefüggő térséget (a Marcal, a Zala és az országhatár között), ahol nagyon kevés érkezett. Ezen a legszárazabb tájon 25 mm alatt maradt a csapadékösszeg. A legalacsonyabb havi értéket Szombathelyen regisztráltuk: 14,5 mm. Az ország déli és délkeleti részei kapták a legtöbb csapadékot, itt 60-80 mm hullott. A legnagyobb havi összeget (89,4 mm) Gyula Máriafalva állomáson mértük. A legnagyobb napi összeget pedig január 2-án Kölkeden észleltük: 38,1 mm-t, mely jellemzően hó formájában érkezett. Ez a mennyiség az állomás havi összegének 48%-a volt. A csapadékkal kapcsolatos indexnapok alapján is a megszokottnál nedvesebbnek adódott a január. Csapadékos napból országosan 14 nap fordult elő, míg a sokéves átlag 10 nap. Mivel a hőmérséklet többnyire fagypont alatt alakult a csapadékhullások idején, így havas napból nyolcat figyelhettünk meg a hónapban, a januári normál 6 nap. A legnagyobb eltérés a hótakarós napok számában mutatkozott, a megszokott 10 nap helyett 2026 januárjában 20 ilyen nap volt.

A nagyon száraz december után a tél második hónapja csapadékban gazdag volt. A térképen főként csapadéktöbblet látható. A Dunántúl északi részén nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal a lehullott mennyiség, az északnyugati tájakon pedig alatta marad. Ezeken a legszárazabb tájakon a megszokottnak a 60-90%-a érkezett. A Nagykanizsa – Nyíregyháza vonaltól délre a normálnak legalább a 130%-át mértük, de a Berettyó–Körös-vidéken, a Körös–Maros közén, valamint Mohács és Szeged környezetében a sokéves érték 180-240%-a hullott. A legnagyobb havi csapadékösszeget adó Gyula Máriafalva állomáson a 2026. januári érték a megszokottnak a 258%-a.