A csapadék területi eloszlása meglehetősen szélsőséges volt ebben a hónapban. Míg az ország középső részében 20, sőt kisebb területen 5 mm-nél is kevesebb csapadék hullott, az északnyugati országrész csapadékhozamai a 100 mm-t is átlépték. Ehhez képest viszonylag csapadékos volt még a Dél-Dunántúl, illetve 50 mm feletti értékek jelentek meg az ország északkeleti csücskében is.

Széles határok között mozgott a havi csapadéknak a sokéves átlaghoz viszonyított aránya is, összességében azonban egy az átlagnál szárazabb hónap képe tárul elénk. A Duna-Tisza közében a csapadékösszegek a szokásos mennyiség 25%-át sem érték el. A csapadéktérképhez hasonlóan a csapadékhozamok aránya is az északnyugati országrészben volt a legnagyobb. Az ország többi részét jelentősen elhagyva, az értékek itt a másfélszeres, kétszeres mennyiséget is meghaladták.

A csapadékösszegek napi bontása is a szokásosnál szárazabb hónapot mutat. Országos átlagban jelentősebb mennyiségű csapadék 4-én hullott, megközelítve a 13 mm-t, ezenkívül csupán még 3 napon, 3-án, 7-én és 8-án jelentkezett említésre méltó, 5 mm-t meghaladó csapadékösszeg. 4-én a nagy mennyiségű csapadék a Dunántúl nyugati felét érintette, Villány állomásunkon a napi csapadékösszeg rekordja is megdőlt, 114,4 mm-rel, de 100 mm fölötti összegről érkezett jelentés kemenesszentmártoni állomásunkról is.