A rendkívül száraz december után januárban kicsit több csapadék hullott, az ország nagy részén 20-35 mm közötti értékeket jegyeztünk. Fennmaradt a jelentős csapadékhiány a Kisalföldön és az Alföld déli részén, ahol mindössze 10 mm körüli csapadékösszeg volt jellemző. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és déli előterében hullott főként hó formájában. A hó vastagsága január 15-én a Kékestetőn 43 cm volt.

Az országos átlagos csapadékösszeg januárban 27 mm, amely az 1981-2010-es normál mintegy 84%-a, így csak kissé szárazabb, mint szokott lenni. Jellemzően a megszokott csapadékmennyiség 60-100%-a hullott le hazánkban a január folyamán. Az Észak-Dunántúlon csapadékhiányról számolhatunk be (a normál 40-50%-át jegyeztük). Az ország középső részén egy ÉK-DNy irányú sávban ugyanakkor többlet jelentkezett: ÉK-en a normál 120%-a hullott le.

Január elején főként az északi országrész magasabban fekvő területein havazott. A sarkvidéki hideg levegő beáramlása jellemzően száraz időjárással járt, ugyanakkor a hó megmaradt. Január 13-án egy hullámzó frontrendszer okozta a legnagyobb napi csapadékmennyiséget. Ekkor országos átlagban 17 mm-t meghaladó csapadék hullott, és többé-kevésbé összefüggő hótakaró alakult ki az országban. A hónap közepétől egy több napig fennálló anticiklon határozta meg hazánk időjárását, ezért ez az időszak száraznak, csapadékmentesnek bizonyult. A hónap utolsó napján lehullott csapadékmennyiséget (főként ónos eső formájában) egy magassági hidegörvény átvonulása okozta.