Az átlaghőmérsékleti térképen szépen kirajzolódnak középhegységeink, a legalacsonyabb értékek (-5 - -4 °C) a Mátrában és a Bükkben jelentkeztek. Az ország területét összességében északnyugatról délkelet felé növekvő értékek jellemezték: míg a Kisalföldön 1-2 °C közötti középértékek adódtak, az Alföldön 2-3 °C volt a havi középhőmérséklet.

Az ország nagy részét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte, kivételt ez alól csupán a Börzsöny és Cserhát jelentett, ahol mintegy 0,5 °C-kal volt hidegebb a vártnál. Ez azonban nem vált ki élesen az északnyugat-délkeleti övezetességet mutató képből. Az ország északnyugati felében jellemző 0-1 °C-os értékeket az Alföldön 1-2 °C-os, helyenként a 2 °C-ot meghaladó eltérés váltotta fel.

Az országos napi középhőmérséklet nagyon szélsőségesen alakult decemberben. A hónap első harmadában az átlagnál több fokkal melegebb volt, egészen 9-éig, amikor a hazánk fölé érkező sarkvidéki eredetű hideg levegő hatására lehűlés kezdődött. A több mint 16°C-os hőmérséklet süllyedést követően 20-án már -10.9 fok volt jellemző. Ez volt a hónap és egyben az év legalacsonyabb napi középhőmérséklete, mintegy -12 °C-kal eltérve a megszokottól. A lehűlést követően, a Kárpát-medencébe érkező délies, igen enyhe áramlások hatására hasonlóan markáns melegedés következett, 5 nap alatt közel 22 fokot emelkedett a hőmérséklet, így karácsony másnapján már 11 °C volt országos átlagban. A felmelegedés időszaka rekordokban bővelkedett: 23-án, 25-én és 26-án is megdőlt a napi jellemző maximumhőmérsékleti rekord. Az újabb lehűlést követően az értékek 29-ére az átlag közelébe kerültek, és az időszak végéig fölötte maradtak.