A csapadék havi összege mindenütt meghaladta a 35 mm-t. A legszárazabb terület az Alföld és a Kisalföld térsége volt, ezeken a területeken mindenütt 70 mm alatt maradt a csapadék havi hozama. A legnagyobb összegek középhegységeinkben, valamint a Dél-Dunántúlon fordultak elő: a Mátrában 120 mm-t meghaladó mennyiségek is megjelentek, míg a Dunántúlon 100-120 mm közötti csapadék hullott.

Szinte az egész ország területén átlag feletti havi csapadékösszeg volt jellemző. Csupán a Zala-folyó térsége és a Kalocsai-Sárköz volt szárazabb az átlagnál, ezeken a területeken a sokévi átlagnak megközelítőleg 80%-a hullott. Míg az Alföldön és a Dunántúl észak-nyugati felében 20-40%-ot ért el az anomália, az Északi középhegységben a vártnál kétszer, sőt az északi határ mentén, egy kis területen háromszor magasabb értékek is előfordultak. Jelentős pozitív eltérések rajzolódtak ki a Dunántúl déli részén is (a szokásos 170-200%-a), a maximum a Villányi-hegység környékén meghaladta az átlag kétszeresét.

Kiugróan magas napi csapadékösszegek országos átlagban 8-án illetve a hónap végén jelentkeztek, 8-án és 25-én ez az érték a 11 mm-t is meghaladta. Az egy nap alatt hullott csapadékmennyiség rekordja három napon is megdőlt: 8-án Tardosbányán 38,8 mm-t, 23-án Szőlősardón 44,9 mm-t, 25-én Miskolc-Lillafüred – Jávorkút állomásunkon 42,3 mm-t regisztráltunk.