HungaroMet: 2021. július 8. 14:41
Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet
 |
2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől: a 100 évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma. A városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, de az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. A másfélfok.hu csapatának cikke szerint néhány évtized múlva hétköznapi lehet az, ami ma szélsőséges. |
A gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló hőhullámok nagyobb kockázatot jelentenek az idősek és a betegek számára, de az egészséges szervezet koncentráló képességét is visszavetik. Növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegedések kialakulásának kockázatát.
A hőhullámok rendszerint aszállyal párosulnak, ez a mezőgazdasági tevékenységre lesz negatív hatással, csökkentve az élelmiszerellátás biztonságát. Számos sekély tó és vízfolyás esetében a hőhullámok gyakoribbá válása elősegítheti az eutrofizáció folyamatának felgyorsulását, ami pusztító hatással lesz a vízi ökoszisztémákra.
Módosuló energiaigényekre kell felkészülni: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tennünk a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot.
Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású-gázkibocsátásainkat, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog. A hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk.
A másfélfok.hu honlap cikkének egyik szerzője Lakatos Mónika éghajlati szakértő, a földtudományok doktora (PhD), az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója. Kutatási területe az éghajlati szélsőségek statisztikai elemzése.
A Budapesten előforduló, 15 napot elérő hosszúságú hőhullámok az 1901–2020 közötti időszakban
