Hatással van-e a tűzijáték az időjárásra?

A problémát már az emlékezetes 2006-os események után is felvetették, azonban a 15 évvel korábbi esettel kapcsolatban a kijelenthető, hogy a zivatarrendszer kialakulásához semmi köze nem volt a levegőbe kerülő füstnek. Bár az ilyen égéstermék tud felhőképző magként viselkedni, de ennek csak akkor lehet érdemi szerepe, ha egyébként is kérdéses, lesz-e zivatar vagy sem. 2006-ban azonban ennél jóval nagyobb skálájú folyamatok, egy hidegfront és egy instabilitási vonal okozták a tragédiát.

 

Ami azonban sokkal gyakoribb, hogy a füst miatt átmenetileg megemelkedik a szálló por koncentrációja, sőt, télen akár hozzájárulhat a ködképződéshez is. Ez szilveszterkor gyakori jelenség, hiszen a év utolsó napján nem csak a Duna fölött, hanem szinte az egész városban petárdáznak, így kiterjedtebb a por-kibocsátás is.

A pénteki ünnepség hatása is kimutatható valamelyest a mérési adatokból. Késő este Erzsébet tér mérőállomáson 95 mikrogramm/köbméterig ugrott fel a PM10 koncentráció órás átlaga a megelőző 20 és az azt követő 25-ös értékek mellett. A füstfelhő később Dél-Buda irányába mozdult és lassan feloszlott, közvetlen hatása az időjárásra nem volt.