Általános bevezető
A 2025-ös nyár középhőmérséklete 1,2 °C-kal haladta meg az 1991-2020-as éghajlati normált, és ezzel a 7. legmelegebb nyár lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22,1 °C-nak adódott. Mindhárom hónapról elmondható, hogy melegebb volt a megszokottnál. A június a 2. helyen végzett a megfelelő hónapok rangsorában. A csapadék évszakos mennyisége országosan és helyi szinten is jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. Rendkívül száraz volt a nyár első hónapja, a legszárazabb június volt 1901 óta. A nyár további részében sem javult az aszályhelyzet, július 17%-kal, augusztusban 24%-kal hullott kevesebb a normálnál.
A 2025-ös nyár napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlagértékeket a 9. ábrán mutatjuk be. Megfigyelhető, hogy az évszak 92 napjából 56 napon a normálnál magasabbak voltak az átlaghőmérsékletek. Időjárásunk változatosan alakult: forró hőhullámokat és hűvös, csapadékos periódusokat egyaránt megtapasztaltunk. Az országos tiszti főorvos három alkalommal rendelt el harmadfokú hőségriasztást: júniusban és júliusban 24–26. között, valamint augusztus 14-től 17-ig.
A nyár a szokásosnál melegebb idővel indult, az enyhülésre egészen 8-áig kellett várni. Ezt követően a napi középhőmérséklet egy hétig a sokévi átlag alatt alakult. A folytatásban gyakori frontátvonulások tették változatossá a júniusi időjárást. Június 21-től a Kárpát-medence anticiklonális hatás alá került, és intenzív melegedés kezdődött. Június 23-án egy hidegfront okozott némi megtorpanást, de a hőmérséklet ezt követően tovább emelkedett, és 26-án 28,1 °C-ot mértünk, ami 8,5 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket – ez lett a nyár legmelegebb napja. Július első hetében is folytatódott a hőség. Az enyhülést július 7-én a Gabriel névre keresztelt ciklon hidegfrontja hozta meg, amely több napon keresztül hatással volt térségünk időjárására. Július 16-án egy újabb ciklon hidegfrontja érte el a Kárpát-medencét, és a következő két napban a megszokottnál 2–3 fokkal enyhébb időt okozott. Július 21–24. között átmenetileg anticiklon alakította az időjárást, ekkor az országos középhőmérséklet meghaladta az 1991–2020-as normált, 24–26. között pedig ismét kiadták a harmadfokú hőségriasztást. Ezt követően kissé enyhébb, változékony időjárás vette kezdetét, amely kitartott augusztus első hetében. A hónap közepéig többnyire anticiklonális hatások alakították térségünk időjárását, így jobbára nyugodt, napsütéses idő volt jellemző. Augusztus 17-től két hullámban jelentős lehűlés ment végbe: először az Északkelet-Európa felett örvénylő ciklon hosszan elnyúló hidegfrontja, majd a Lukas névre keresztelt mediterrán ciklon okozott markáns lehűlést. Augusztus 24-én az országos középhőmérséklet mindössze 15,4 °C volt, ami több mint 5 fokkal elmaradt a sokévi átlagtól – ez lett a nyár leghidegebb napja. Ezt követően gyors melegedés kezdődött: augusztus 28–29-én a napi középhőmérsékletek 4–6 fokkal meghaladták a normált. Az évszak zárásaként augusztus 29-én nyugat felől egy hullámzó hidegfront érte el térségünket, amely újabb lehűlést hozott.
A 10. ábrán bemutatott országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegek a talaj szempontjából mérvadóak. Ezek alapján jól látható, hogy június rendkívül száraznak bizonyult, míg júliusban és augusztusban az 5 napos összegek időnként elérték és olykor jelentősen meghaladták a sokéves átlagot. Júniusban jellemzően száraz időjárás uralkodott, bár néhány hidegfront mentén záporok és zivatarok alakultak ki, ezek azonban csak helyenként okoztak számottevő csapadékot. A hónap legcsapadékosabb napján – június 26-án – is mindössze 3,4 mm esett országos átlagban. Július első hetében folytatódott a szárazság, majd a hónap további részét változatosabb csapadékviszonyok jellemezték. A Gabriel ciklon érkezésével több hullámban vonultak át az ország felett kiterjedt csapadékrendszerek, zivatarokkal, viharos, helyenként orkánerejű széllökésekkel. Kelet-Magyarországon egy szupercella is kialakult, amelyhez szintén orkánerejű széllökések társultak. A hónap közepén szórványosan fordultak elő záporok és zivatarok. Július 24-től egy hullámzó frontálzóna okozott csapadékos időt, majd 27-től egy ciklon mélyült ki térségünkben, így több helyen eső, zápor és zivatar alakult ki, utóbbiakat helyenként felhőszakadás is kísérte. A Somogy vármegyei Csökölyön 184,0 mm-es napi csapadékösszeget mértek, ami rendkívüli érték: a HungaroMet Nonprofit Zrt. adatbázisában ez az ötödik legnagyobb napi csapadékösszeg, egyben a 2025-ös nyár legmagasabb értéke.
Augusztusban szintén változatos csapadékviszonyok jellemezték a Kárpát-medencét. A hónap elején csak elszórtan fordult elő záporeső, majd egy hullámzó frontálzóna hatására többfelé alakultak ki zivatarok, helyenként jégesővel és viharos széllel. A hónap közepén anticiklonális hatások miatt csapadékmentes, száraz időszak következett, amelyet augusztus 20–22. között a Lukas nevű mediterrán ciklon tört meg, jelentős mennyiségű esőt hozva. A hónap végén újabb hullámzó hidegfront érkezett, amely főként a Dunántúlon okozott záporokat és zivatarokat, helyenként felhőszakadással. A csapadék eloszlása térben és időben is egyenetlen volt; a Balaton környékén például 60–70 mm is lehullott.