Jó érlelő idő

A múlt hét második felében még változékony, különösen északkeleten gyakran csapadékos időben volt részünk, a hét eleje óta viszont nagy kiterjedésű anticiklon hatására országszerte száraz, meleg időjárás a jellemző. A múlt héten még csaknem minden nap előfordultak záporok, néhol heves zivatarok az ország valamely részén. A Dunántúlon és a keleti országrészben többfelé 20-50 mm is esett, míg az Alföldön foltokban 5 mm-nél kevesebbet mérhettünk (1. ábra). A felszín közeli talajréteg az ország túlnyomó részén megfelelő mértékben tartalmaz nedvességet, különösen az északkeleti országrészben bőséges a felső 20 cm víztartalma (2. ábra). A középső és mélyebb rétegek főként az Alföldön szárazabbak, többfelé kritikusan szárazak, de az év ezen időszakára általában ez a jellemző (3. 4. ábra).  
A hőmérséklet a múlt hét közepén átvonult frontrendszer mögött péntektől emelkedni kezdett, és szombaton már 30 fok körüli maximum értékeket mérhettünk, majd vasárnap egy hidegfront hatására 4-6 fokkal ismét visszaesett. Hétfőtől újra melegedés kezdődött, szerdán pedig a legmagasabb hőmérséklet 26-30 fok között alakult. Az éjszakák viszont már hűvösek, többnyire kevéssel 10 fok fölött alakultak a minimumok (5. ábra). A vízpartokon és hegyvidékeken enyhébbek a hajnalok, míg a fagyzugos helyeken csípős a reggel.

Az idei nyáron országszerte több csapadék hullott a tavalyinál. Az éghajlati sajátosságoknak megfelelően a nyugati és az északi országrészben esett a nagyobb mennyiség, jellemzően 200-300 mm, míg az Alföld nagy részén csak 100-180 mm-t mérhettünk (6. ábra).  Előbbi területek csapadékosabbak, míg az Alföld jelentős része szárazabb volt a sokéves átlagnál (7. ábra). A szokásosnál több fokkal hűvösebb és melegebb periódusok egyaránt előfordultak, így összességében a három nyári hónap hőmérséklete csak kevéssel alakult a sokéves átlag fölött (8. ábra).

A kukorica és napraforgó érését gyorsította az augusztus végi hőhullám. Az augusztus első hetében hullott bőséges csapadéknak is köszönhetően sokfelé igen szépen fejlettek az állományok. A kukorica fajtától függően az érés különböző fázisaiban jár, sokfelé látni már nagyobb részt száraz állományokat, de vannak táblák, ahol még a zöld levelek vannak túlsúlyban. A napraforgó a növényszáradás fázisában van, erre is jellemzőek a jól fejlett állományok. További csapadékra már nincs szüksége sem a kukoricának sem a napraforgónak, a mostani meleg, száraz idő kedvezően hat az érésre.
Az őszi káposztarepce vetése is elkezdődött, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez az ország nagyobb részén kedvező a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, az Alföldön vannak az ideálisnál szárazabb területek.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban egyre jobban csökken az index értéke, a nyári növények zöld tömege veszít mennyiségéből, amit ellensúlyoz, hogy a tarlók a hónap eleji esők hatására sokfelé kizöldültek. A legnagyobb csökkenés az előző állapothoz képest az aszályossá váló Alföldön következett be. Az anomália térképen is az Alföld délkeleti és középső területein vannak vörös foltok (ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke) a csapadékhiány miatt. Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál. 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1300 és 1500 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: a tavalyi évhez képest mintegy 80-130 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg kis elmaradás és már előny is van hazánkban. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt egy hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 60-120 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban és augusztus második felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A következő egy hétben nem várható számottevő változás időjárásunkban. A sok napsütést legfeljebb fátyolfelhők szűrhetik, csapadék a jövő szerdáig sehol sem lesz. A szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad. Hajnalonként többnyire 11-14 fok közé hűl le a levegő, a nappali csúcsértékek pedig 26-31 fok között alakulnak. Változásra jövő hét közepén lehet számítani, szerdán a Dunántúlon már csapadék is előfordulhat, csütörtöktől pedig a hőmérséklet is visszaeshet néhány fokkal, de drasztikus lehűlés akkor sem valószínű.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. szeptember 7.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. szeptember 6-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 6-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 6-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 6-án (%)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. szeptember 7-én (Celsius fok)

6. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszege 2023. augusztus 31-ig (mm)

7. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 31-ig (mm)

8. ábra
Az elmúlt 90 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2023. augusztus 31-ig (Celsius fok)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. szeptember 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. szeptember 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)