2022. október 1. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2022. szeptember 13. 16:57

A víz körforgalma a légkörben – a rendkívüli aszály időjárási háttere

A víz meghatározó szerepet játszik az időjárás alakításában. A légkörbe való bepárolgásától kezdve a halmazállapot-változáson keresztül a kihullásig erősen hat a légköri energia forgalomra, és a légkör sugárzás háztartására, végső soron az időjárás alakulására. A légköri vízforgalomban jelentkező zavar pedig szó szerint létkérdés lehet az élővilág, így az ember számára is.

OMSZ: 2022. július 22. 12:00

A 2022-es rendkívüli szárazság fizikai-meteorológiai háttere

A forrósággal párosult, hosszú aszályos időszakok mindig is a legnagyobb időjárási fenyegetést jelentették az egész társadalomra nézve. Nem kivétel ez alól a 2022-es rendkívül aszályos, hőhullámokkal járó időszak sem [1], vagy a korábbi évek hőhullámai [2]. A jelenlegi szárazság azonban nem csak Közép-Európát sújtja, de globálisan is megfigyelhető [3]. Jelen tanulmány az aszályos periódus legalapvetőbb fizikai-meteorológiai okait, kialakulásának mechanizmusát mutatja be, három, meghatározó légköri folyamat és azok kölcsönhatásának segítségével.

OMSZ: 2022. július 15. 12:00

Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban

2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. Jelen tanulmány az idei csapadékmérések mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, és a XX. század eleje óta tapasztalt száraz időszakokkal.

OMSZ: 2022. július 4. 14:00

Hőhullámok Magyarországon

A múlt nyáron, 2021-ben 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriasztás Magyarországon. 2021 után idén is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt, s a hó végi hőhullám átnyúlt júliusra is. Egyelőre a hosszú trendbe illeszkedőnek tűnik az idei nyár is. Az első idei komoly hőhullám apropóján frissítettük néhány hőséget jellemző indikátor sorát az 1901 és 2021 közötti időszakra.

OMSZ: 2022. június 20. 09:41

Villám árvizeket okozó időjárás 2022. június 9-én

A villám árvíz (flash flood) fogalmat olyan gyors lefolyású áradások leírására alkalmazzák, amelyek lokálisan, rendszerint egy-egy patak vagy mellékfolyó vízszintjének nagyon gyors ütemű emelkedésével, a vízfolyás kiöntésével járnak. A jelenség rendszerint nem okoz folyami árvizet, azonban helyben nagyon komoly károkkal járhat. A tanulmányban bemutatott összetett időjárási helyzetben egyszerre fordult elő klasszikus villámárvizes konvekció, illetve szupercellás zivatarokhoz kapcsolható intenzív csapadék.

OMSZ: 2022. május 31. 08:24

Szupercellák jégesővel

2022. május 25-én a délutáni órákban nyugati irányból egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc érte el az országot. A Dunántúlon keresztül vonuló rendszernek egyre inkább a délnyugati szárnya erősödött meg és benne forgó zivatarfelhők, szupercellák alakultak ki. A leghevesebb zivatarok Somogy megyében, majd Baranya és Bács-Kiskun megye déli területein alakultak ki. A legerősebb zivatarok magukkal hordozták a szupercellák tipikus jegyeit: a hosszú élettartamot, erős radar reflektivitást, magas felhőtetőt, a kampós formájú radar echókat és a cellákhoz kapcsolódó szélsőséges időjárást. Az erős villámlás és a viharos szél mellett kiemelkedő volt az intenzív jégesők előfordulása: sokfelé 3-5 cm átmérőjű, néhol az 5 cm-es átmérőt is meghaladó jégről érkezett jelentés. Kaposvár térségében keletkeztek a legjelentősebb károk, ahol a jég tetőszerkezeteket rongált meg, ablakokat tört be, de a károk a déli országrészben másutt is jelentősek voltak. Jelen tanulmány a vihar lefolyását, illetve sajátos meteorológiai hátterét tekinti át.

OMSZ: 2022. április 28. 13:55

A Hunga Tonga-Hunga-Ha'apai januári kitörése

2022. január 15-én heves, robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceáni Tonga egyik szigetén. A rendkívüli erejű kitörés több 10 km magasra lövellte fel hamufelhőjét, és egy nyomáshullámot is elindított, mely többször megkerülte a Földet. Jelen cikk leginkább a kitörés meteorológiai vonatkozásait mutatja be, összehasonlítva néhány korábbi vulkánkitöréssel.

OMSZ: 2022. március 4. 08:27

Az adriai bórától a bakonyi lejtőviharig

A Föld számos pontján megfigyelhető, hogy bizonyos időjárási helyzetekben az alapáramlás és a domborzati (orografikus) hatások eredményeként sajátos szélviszonyok alakulnak ki, melyek akár igen heves szélrohamokat is eredményezhetnek. Ezeknek a szeleknek minden területen megvan a maga neve, az Alpokban ilyen a főn, a Keleti-Kárpátokban a nemere, az Adriai-tenger térségében a bóra. Főnszerű szelek az Alpok mellett előfordulnak többek között a Skandináv-hegységben és a Pireneusokban is, de Magyarországon is többször megfigyelhető főnös hatás (például Tüskés, 2010). A bóra létrejöttében sok tényező játszik szerepet, így nem csoda, hogy az elmúlt évtizedekben, a numerikus modellek fejlődésének köszönhetően sokat módosult a kialakulását magyarázó elmélet.

OMSZ: 2022. február 14. 12:00

Malik viharciklon

A Magyarországon 2022. január 30-án végig söprő vihar sok szempontból egy jellegzetes téli viharnak számít, amely egy északi viharciklonhoz kötődött, s mint az ilyen különleges jelenségeknek, ennek is összetett kialakulása és szerkezete volt. A Malik nevű viharciklon két légköri folyamat eredményeképpen alakult ki: egy szubtrópusi eredetű nedves légörvény és egy a nyugati szelek övében kialakuló, szokásosnak mondható erős ciklonból jött létre. A folyamat során az északi ciklon egy olyan nedves légtömegű hozzájárulást kapott, amelynek során a déli oldalán különösen nagy légnyomáskülönbségek és az ezzel járó orkán erősségű szelek alakultak ki. A hazánkban tipikusan 90-120 km/h körüli szeleket okozó légörvény nálunk már gyengébb formában jelentkezett, hiszen Észak-Európában sokfelé előfordultak ezt jelentősen meghaladó széllökések is. A vihar Skóciában 237 km/h-s, Sziléziában 180 km/h-s, Norvégiában, az Északi-tenger partján 175 km/h-s, a Magas-Tátrában 154 km/h-s széllökést okozott. Jelen tanulmány a ciklon kialakulását és a ciklonhoz tartozó hidegfront hazai átvonulását mutatja be.

OMSZ: 2022. január 25. 08:30

A 2021. augusztus 1-i piros fokozatú helyzet elemzése

Az időjárási helyzet vizsgálata során elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az előrejelzési paraméterek (pl. labilitás, szélnyírás) mely értékei esetén lehet minél biztosabban elkülöníteni az inkább nagy jéggel/ szignifikánsan nagy jéggel (>2, >5 cm) kísért helyzeteket az inkább nagy területet érintő konvektív károkozó szélrohammal (> 90 km/h) járó helyzetektől. Az elemzés során felhasználtuk az ECMWF modell 2021. augusztus 1. 0000 és 1200 UTC-s futásait (továbbiakban: modell) a valós eseményekkel történt összehasonlításához.

Cikkek száma:
Tanulmányok