December 21-én a Kárpát-medencét nagy mennyiségű hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el. Nem sokkal később (22-én) az óceán felől egy erősödő ciklon előoldalán meglehetősen enyhe léghullámok indultak el a szárazföld belsejébe, amelyek 24-ére virradóra hazánkat is elérték, csapadékot (északon, északkeleten ónos esőt, havazást is) okozva.

Hetekkel karácsony előtt még nem lehet nagy megbízhatósággal megmondani, hogy milyen lesz az időjárás az ünnepen, azonban a meteorológiai adatbázisban tárolt hazai megfigyelések adatai alapján tudjuk, hogy milyen időjárás volt az elmúlt karácsonyok ideje alatt. A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon, és legyen csapadék, hó formájában.

A Földközi-tenger medencéjében az őszi időszakban gyakran alakulnak ki a térségre jellemző mediterrán ciklonok és hozzájuk kapcsolódóan nagy csapadékot adó heves zivatarok. Ha a nyár folyamán a tenger vize különösen magas hőmérsékletre emelkedik, akkor az őszi zivatartevékenység következtében olyan légörvények is létrejöhetnek, amelyek a trópusi ciklonok, a hurrikánok jegyeit viselik magukon. A néhány száz kilométer átmérőjű, gyorsan forgó spirális felhőörvény közepén a hurrikán szemére emlékeztető felhőmentes középpont figyelhető meg. Jelen írásban a mediterrán ciklon és a hurrikán közötti átmenetet képző, találóan medikánnak nevezett jelenség időjárási hátterét mutatjuk be a 2021. október végén lezajlott, Apolló névre keresztelt légörvényen keresztül.

2021. szeptember 29-én az ország nyugati részén, Bajánsenye-Őriszentpéter térségében rendkívül hosszú életű zivatarcella alakult ki. A radarképeken 15:15 körül megjelenő cellából 18:30-ig intenzív csapadék hullott. A számítások szerint egy viszonylag kis területen 110 mm eső is leeshetett, amely a térségben elöntéseket, villámárvizet okozott. Jelen tanulmány célja a szokatlan és veszélyes időjárási helyzet meteorológiai hátterének bemutatása.

A gyorsan fejlődő zivatarok előrejelzése még napjainkban is gyakran jelent problémát. A numerikus modellek által általában jól kezelt szinoptikus skálájú folyamatokra zajszerűen rátelepülő légköri konvekció sokszor megzavarja a ciklonok, vagy frontrendszerek áthelyeződését. Ilyen helyzet alakult ki 2021. augusztus 1-jén térségünk felett is, amikor pár nappal korábban még ártalmatlannak tűnő, kevés zivatarral járó időjárás helyett szupercellák sorozata alakult ki a Dunántúlon és zivatarlánc söpört végig a keleti országrészen. A szélsőséges időjárási helyzet közvetlen kiváltó okát az egy nappal korábban, tőlünk 2000 km-re az Ibériai-félsziget felett kialakult zivatarokra lehet visszavezetni.

2021 időjárási szempontból szélsőséges nyarának egyik legmarkánsabb eseménye annak a ciklonnak az átvonulása volt, amely szerte Európában szélsőséges időjárással járt. A kontinens partjait július 11-én elérő ciklon felhőszakadásokat, villámárvizeket, pusztító zivatarokat és jégesőket okozott szerte a kontinensen. Jelen írás célja annak bemutatása, hogy miért volt különleges ez a légörvény, miért okozott rendkívüli időjárást, illetve milyen időjárási események kísérték Magyarország feletti átvonulását.

2021. július 13-tól 16-ig egy lassan mozgó magassági légörvény hatására zivatarok sorozata csapott le Németországra, Belgiumra és részben Hollandiára. A folyamatos intenzív csapadék hatására elsősorban a Ruhr-vidéken és az Ardennekben kiöntöttek a folyók és a patakok, utakat, vasutakat és házakat mosott el a víz. A természeti csapás áldozatainak száma meghaladta a 170 főt, az első becslések szerint az anyagi károk elérik az 1 milliárd Eurót. A pusztító villámárvíz (flash flood) kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be a tanulmány.

2021. július 9-én a délutáni órákban egy rendkívül forró időjárási periódus lezárásaként heves zivatarok alakultak ki a Dunántúl középső részén. Az egyes zivatarcellák rövid idő alatt vonalba rendeződtek és Baranyától a Dunakanyarig húzódó összefüggő zivatarláncot alkottak. A zivatarláncban több szupercella is kialakult és a nagyméretű jéggel, az orkán erősségű széllel, valamint az intenzív villámlással óriási károkat okoztak elsősorban az ország déli és középső részén. Egy rendkívül magasra nőtt szupercella csapott le a dél-baranyai Sellye községre, amely a vihar által leginkább sújtott településsé vált. A tanulmány részletesen bemutatja a vihar átvonulásását és az egész Közép-Európában szélsőséges időjárást okozó helyzetet.

A szokásosnál sokkal hűvösebb és kissé csapadékosabb május után 2021 júniusa rendkívül csapadékszegény volt. A június második felének időjárását meghatározó, ritkán előforduló tartósan extrém meleg, hőhullámos időszak tovább fokozta a szárazságot. Dobogós helyre került 2021 júniusa, mert országos átlagban, 1901 óta a legszárazabb és harmadik legmelegebb volt.

2021. június 25-én a délutáni órákban heves zivatarok alakultak ki hazánkban. A déli, majd nyugati irányból megjelenő zivatarok között számos szupercella is kifejlődött, amelyek átvonulását nagyméretű jégszemekkel járó jégesők, orkán erősségű széllökések kísérték, illetve tornádót is megfigyeltek. A forgó szupercellák jellegzetes felhőformáit  jól meg lehetett figyelni az érintett területeken, így a Balatonnál is. A vihar jelentős károkat okozott épületekben, távvezetékekben és mezőgazdasági kultúrákban egyaránt. Elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyék, valamint az Alföld déli területei szenvedtek el jelentős pusztítást. A magyarországi vihar csak egy epizódja volt annak a viharzónának, amely több nap alatt haladt át Közép-Európa térsége felett, a hazainál is nagyobb pusztítást végezve egy nappal korábban Csehországban.