2025. március 29. szombat
Tanulmányok

HungaroMet: 2022. július 15. 12:00

Szárazság Magyarországon 2022-ben és a múltban

2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. Jelen tanulmány az idei csapadékmérések mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, és a XX. század eleje óta tapasztalt száraz időszakokkal.

HungaroMet: 2022. július 4. 14:00

Hőhullámok Magyarországon

A múlt nyáron, 2021-ben 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriasztás Magyarországon. 2021 után idén is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt, s a hó végi hőhullám átnyúlt júliusra is. Egyelőre a hosszú trendbe illeszkedőnek tűnik az idei nyár is. Az első idei komoly hőhullám apropóján frissítettük néhány hőséget jellemző indikátor sorát az 1901 és 2021 közötti időszakra.

HungaroMet: 2022. június 20. 09:41

Villám árvizeket okozó időjárás 2022. június 9-én

A villám árvíz (flash flood) fogalmat olyan gyors lefolyású áradások leírására alkalmazzák, amelyek lokálisan, rendszerint egy-egy patak vagy mellékfolyó vízszintjének nagyon gyors ütemű emelkedésével, a vízfolyás kiöntésével járnak. A jelenség rendszerint nem okoz folyami árvizet, azonban helyben nagyon komoly károkkal járhat. A tanulmányban bemutatott összetett időjárási helyzetben egyszerre fordult elő klasszikus villámárvizes konvekció, illetve szupercellás zivatarokhoz kapcsolható intenzív csapadék.

HungaroMet: 2022. május 31. 08:24

Szupercellák jégesővel

2022. május 25-én a délutáni órákban nyugati irányból egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc érte el az országot. A Dunántúlon keresztül vonuló rendszernek egyre inkább a délnyugati szárnya erősödött meg és benne forgó zivatarfelhők, szupercellák alakultak ki. A leghevesebb zivatarok Somogy megyében, majd Baranya és Bács-Kiskun megye déli területein alakultak ki. A legerősebb zivatarok magukkal hordozták a szupercellák tipikus jegyeit: a hosszú élettartamot, erős radar reflektivitást, magas felhőtetőt, a kampós formájú radar echókat és a cellákhoz kapcsolódó szélsőséges időjárást. Az erős villámlás és a viharos szél mellett kiemelkedő volt az intenzív jégesők előfordulása: sokfelé 3-5 cm átmérőjű, néhol az 5 cm-es átmérőt is meghaladó jégről érkezett jelentés. Kaposvár térségében keletkeztek a legjelentősebb károk, ahol a jég tetőszerkezeteket rongált meg, ablakokat tört be, de a károk a déli országrészben másutt is jelentősek voltak. Jelen tanulmány a vihar lefolyását, illetve sajátos meteorológiai hátterét tekinti át.

HungaroMet: 2022. április 28. 13:55

A Hunga Tonga-Hunga-Ha'apai januári kitörése

2022. január 15-én heves, robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceáni Tonga egyik szigetén. A rendkívüli erejű kitörés több 10 km magasra lövellte fel hamufelhőjét, és egy nyomáshullámot is elindított, mely többször megkerülte a Földet. Jelen cikk leginkább a kitörés meteorológiai vonatkozásait mutatja be, összehasonlítva néhány korábbi vulkánkitöréssel.

HungaroMet: 2022. március 4. 08:27

Az adriai bórától a bakonyi lejtőviharig

A Föld számos pontján megfigyelhető, hogy bizonyos időjárási helyzetekben az alapáramlás és a domborzati (orografikus) hatások eredményeként sajátos szélviszonyok alakulnak ki, melyek akár igen heves szélrohamokat is eredményezhetnek. Ezeknek a szeleknek minden területen megvan a maga neve, az Alpokban ilyen a főn, a Keleti-Kárpátokban a nemere, az Adriai-tenger térségében a bóra. Főnszerű szelek az Alpok mellett előfordulnak többek között a Skandináv-hegységben és a Pireneusokban is, de Magyarországon is többször megfigyelhető főnös hatás (például Tüskés, 2010). A bóra létrejöttében sok tényező játszik szerepet, így nem csoda, hogy az elmúlt évtizedekben, a numerikus modellek fejlődésének köszönhetően sokat módosult a kialakulását magyarázó elmélet.

HungaroMet: 2022. február 14. 12:00

Malik viharciklon

A Magyarországon 2022. január 30-án végig söprő vihar sok szempontból egy jellegzetes téli viharnak számít, amely egy északi viharciklonhoz kötődött, s mint az ilyen különleges jelenségeknek, ennek is összetett kialakulása és szerkezete volt. A Malik nevű viharciklon két légköri folyamat eredményeképpen alakult ki: egy szubtrópusi eredetű nedves légörvény és egy a nyugati szelek övében kialakuló, szokásosnak mondható erős ciklonból jött létre. A folyamat során az északi ciklon egy olyan nedves légtömegű hozzájárulást kapott, amelynek során a déli oldalán különösen nagy légnyomáskülönbségek és az ezzel járó orkán erősségű szelek alakultak ki. A hazánkban tipikusan 90-120 km/h körüli szeleket okozó légörvény nálunk már gyengébb formában jelentkezett, hiszen Észak-Európában sokfelé előfordultak ezt jelentősen meghaladó széllökések is. A vihar Skóciában 237 km/h-s, Sziléziában 180 km/h-s, Norvégiában, az Északi-tenger partján 175 km/h-s, a Magas-Tátrában 154 km/h-s széllökést okozott. Jelen tanulmány a ciklon kialakulását és a ciklonhoz tartozó hidegfront hazai átvonulását mutatja be.

HungaroMet: 2022. január 25. 08:30

A 2021. augusztus 1-i piros fokozatú helyzet elemzése

Az időjárási helyzet vizsgálata során elsősorban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az előrejelzési paraméterek (pl. labilitás, szélnyírás) mely értékei esetén lehet minél biztosabban elkülöníteni az inkább nagy jéggel/ szignifikánsan nagy jéggel (>2, >5 cm) kísért helyzeteket az inkább nagy területet érintő konvektív károkozó szélrohammal (> 90 km/h) járó helyzetektől. Az elemzés során felhasználtuk az ECMWF modell 2021. augusztus 1. 0000 és 1200 UTC-s futásait (továbbiakban: modell) a valós eseményekkel történt összehasonlításához.

HungaroMet: 2022. január 25. 08:20

Szupercellák és extrém méretű jég 2021. június 25-én

A június 25-i vihar a Dél-Dunántúlon igen nagy számban kialakuló szupercellás zivatarokról és az azokban előforduló károkozó jégverésekről maradt emlékezetes.

HungaroMet: 2022. január 13. 15:44

Újabb fagykáros tavasz után aszályos nyár – 2021-es év agrometeorológiai áttekintése

A 2021-es év időjárása sok szempontból nem kedvezett a mezőgazdaság számára. A tél második felét nagy hőmérsékleti ingások jellemezték, hamar beindult a vegetáció, ugyanakkor márciusban és áprilisban is jelentős fagyok okoztak súlyos károkat elsősorban a gyümölcsösökben, de többfelé a repcében is. A csapadék eloszlása sem volt egyenletes az első hónapokban. Január végétől az Alföldön több hétre belvizes területek alakultak ki, ami néhol az őszi vetésekben is kárt tett, ugyanakkor március végére már kritikusan szárazzá vált a talajok felszín közeli része, és a tavaszi gabonák vetését száraz, poros talajba kezdték. A kapás növények vetése a hideg miatt késett, és korai fejlődésükben is a meleg hiánya okozott elmaradást. Június első felében volt egy rövid időszak, amikor a talajban is megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a fejlődésükhöz, és még a nagy forróság sem tett kárt. Később a nyári szárazság végül az átlagosnál alacsonyabb hozamokat eredményezett napraforgóból és kukoricából. Az őszi csapadék is elmaradt az átlagtól, de amikor már nagy szükség volt rá, akkor esett, így az őszi vetések végül jó állapotban, megerősödve néztek a tél elé.

Cikkek száma: