Változékony, szeszélyes, igazi tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt. Az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is, akár tavaly és tavalyelőtt április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket. Az átlaghőmérséklet összességében a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart.

2020 óta La Niña állapot uralkodott a trópusi Csendes-óceán térségében, mely jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ezzel hozzájárulva a globális szárazság és aszály kialakulásához, ami többek közt Magyarországon is jelentkezett. Két és fél év után, az elmúlt hetekben, hónapokban újra beköszöntött ellentétes hatásokkal bíró párja, az El Niño, mely az egyenlítői Csendes-óceán felszínhőmérsékletének pozitív anomáliájához köthető természeti jelenség. A tanulmányból kiderül, hogyan működik, miként hat a trópusok, valamint a mérsékelt öv időjárására és klímájára, mi köze a Medárd-időszaki zivatarok megjelenéséhez hazánkban, s hogyan hat a globális átlaghőmérséklet alakulására.

2023. február 4-én egy gyorsan mozgó ciklon hidegfrontja nyomán erőteljes szélvihar söpört végig az országon. Elsősorban a Dunántúlon és az ország északkeleti területein volt erős vihar.  A Balaton déli partján valamennyi mérőállomáson a legerősebb széllökések meghaladták a 100 km/h sebességet, a Bakonyban 130 km/h-t is mértek az OMSZ műszerei. A szélvihar hosszabb ideig fennmaradt, főként a Balatonnál hat órán keresztül előfordultak 100 km/h-s széllökések, így a károk is nagyon jelentősek voltak. Mint általában a szélsőséges időjárási helyzeteknek, úgy ennek a viharnak is sok szempontból különlegesek voltak a kialakulási körülményei, jelen tanulmány célja ezek áttekintése.

A 2022-es év időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot. Már az év első három hónapjában alig hullott csapadék az ország jelentős részén, majd áprilisban némi enyhülés következett, ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, de a gyümölcstermést pusztító fagyok nem voltak jellemzőek. Májustól augusztus közepéig szinte csak záporos csapadék hullott, melyre igen nagy területi változékonyság a jellemző. A csapadékos Medárd időszak teljesen elmaradt, bár a nyugati, délnyugati országrészt júniusban még öntözte némi eső, de júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, mely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyár folyamán. Augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben bőséges csapadék érkezett kedvező feltételeket teremve az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz október folyamán a búza állományok korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejletten, megerősödve nézhettek a tél elé.

A fűtési energiaigény hosszútávú alakulása fontos éghajlati, környezeti és gazdasági témakör. Felmerül a kérdés, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényünket mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek. A szeptember 15-ével beköszöntött fűtési szezon kapcsán elemzést készítettünk az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatójáról, a fűtési foknapok alakulásáról a múlt század elejétől napjainkig, valamint vizsgáltuk az aktuális, 2022/2023-as fűtési szezon elejét is a fűtési foknapok tekintetében.

A már hosszú ideje Magyarország felett elhelyezkedő anticiklonban október végére markáns inverzió alakult ki, köszönhetően annak, hogy a magasban az évszakhoz képest igen meleg légtömeg áramlott fölénk, miközben az alsó néhány 100 m-en szinte a teljes Kárpát-medencében beállt a hidegpárna kiterjedt stratus felhőzettel, köddel.

2022. szeptember végét, október elejét kellemesen, eseteként nyáriasan magas napi csúcshőmérsékletek jellemezték. Ennek apropóján egy rövid tanulmányt készítettünk Magyarországon és ezen belül a fővárosban előfordult meleg őszi periódusokról (köznapi nevén vénasszonyok nyaráról vagy indián nyárról). Az őszi időszakon belül az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgáltuk 1901-től. Többek között ezek elemzésével kerestük a választ arra a kérdésre, hogy az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára.

A víz meghatározó szerepet játszik az időjárás alakításában. A légkörbe való bepárolgásától kezdve a halmazállapot-változáson keresztül a kihullásig erősen hat a légköri energia forgalomra, és a légkör sugárzás háztartására, végső soron az időjárás alakulására. A légköri vízforgalomban jelentkező zavar pedig szó szerint létkérdés lehet az élővilág, így az ember számára is.

A forrósággal párosult, hosszú aszályos időszakok mindig is a legnagyobb időjárási fenyegetést jelentették az egész társadalomra nézve. Nem kivétel ez alól a 2022-es rendkívül aszályos, hőhullámokkal járó időszak sem [1], vagy a korábbi évek hőhullámai [2]. A jelenlegi szárazság azonban nem csak Közép-Európát sújtja, de globálisan is megfigyelhető [3]. Jelen tanulmány az aszályos periódus legalapvetőbb fizikai-meteorológiai okait, kialakulásának mechanizmusát mutatja be, három, meghatározó légköri folyamat és azok kölcsönhatásának segítségével.