2022. augusztus 13. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2021. június 30. 12:00

Viharzóna Magyarország felett

2021. június 25-én a délutáni órákban heves zivatarok alakultak ki hazánkban. A déli, majd nyugati irányból megjelenő zivatarok között számos szupercella is kifejlődött, amelyek átvonulását nagyméretű jégszemekkel járó jégesők, orkán erősségű széllökések kísérték, illetve tornádót is megfigyeltek. A forgó szupercellák jellegzetes felhőformáit  jól meg lehetett figyelni az érintett területeken, így a Balatonnál is. A vihar jelentős károkat okozott épületekben, távvezetékekben és mezőgazdasági kultúrákban egyaránt. Elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyék, valamint az Alföld déli területei szenvedtek el jelentős pusztítást. A magyarországi vihar csak egy epizódja volt annak a viharzónának, amely több nap alatt haladt át Közép-Európa térsége felett, a hazainál is nagyobb pusztítást végezve egy nappal korábban Csehországban.

OMSZ: 2021. június 4. 13:36

A 2021. május 17-i orosházi viharkárok eredetének feltárása, avagy egy tornádó felderítésének lehetőségei

Napjainkban az operatív előrejelző munkát folyamatosan frissülő és nagy mennyiségben érkező mérési, megfigyelési, távérzékelési adatok, nagy felbontásban készülő objektív analízisek, illetve számos modell naponta többszöri futtatása támogatja. Gondolhatnánk, hogy a szolgálatban lévő meteorológusok az időjárás szinte minden rezdülését nyomon követhetik az előttük lévő monitorokon. Több esetben azonban egy-egy lokálisabb szélsőséges eseményről, viharról az előrejelzők is csak a hírportálokon keresztül értesülnek. Ilyen jelenségek jellegzetesen a nyári félév zivataros időjárási helyzeteiben fordulnak elő, amikor kisebb területre korlátozódva komolyabb károkat okozhat a viharos vagy orkán erejű szél, a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, illetve akár a nagy méretű jég is.

OMSZ: 2021. május 27. 15:59

A pünkösdi vihar szokatlan körülményei

2021. május 23-án egy sok szempontból különleges zivataros hidegfront haladt végig az országon. A zivatarok között számos örvénylő cella, szupercella is kialakult. A rendszer átvonulását sokfelé viharos széllökések, erős villám tevékenység, helyenként felhőszakadás és jégeső is kísérte. Az időjárási helyzet nem volt tipikus. Milyen tényezők befolyásolták a különleges időjárási helyzet kialakulását, és mi magyarázza a szokatlanul nagyszámú, de „visszafogott” szupercellák kialakulását?
Ezt az írást dr. Götz Gusztáv emlékének ajánljuk. A napokban elhunyt kollégánk sokat tett a légköri konvekció megismeréséért. A légkör – a maga módján – ezzel a különleges viharral búcsúzott a kiemelkedő magyar meteorológustól.

OMSZ: 2021. április 22. 08:00

Átállás az 1991–2020-as éghajlati normálra

Egy-egy terület éghajlati sajátosságait – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásának megfelelően – 30 éves időszakok alapján jellemezzük, melyet éghajlati normálnak nevezünk. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek adott esetben kiugró értékei a statisztikát ne torzítsák, ugyanakkor sűrű fennállásuk esetén az éghajlatot meghatározó tényezők részévé váljanak. Az éghajlati normál felhasználásával készítünk összevetést az aktuálisan lezárult hónapokról, és segítségével határozzuk meg a hazánk területén, illetve az egyes településeken megszokottnak mondható éghajlati jellemzőket.

OMSZ: 2021. április 16. 08:37

Aktív közlekedés: megfizethető kibocsátáscsökkentés – Bringára magyar

Egy ember életében központi szerepet játszik a mobilitás kérdése, hiszen a legtöbben kisebb vagy nagyobb távolságokat megtéve ingázunk a munkahely vagy iskola és a lakóhelyünk között. A transzport szektor, amelybe nem csak a civil közlekedés, de a fuvarozás, szállítmányozás is beletartozik, nagy mértékben felelős a káros anyagok kibocsátásáért.

OMSZ: 2021. március 28. 11:25

Záporesőtől jégesőig – A zivatarfelhőkben lejátszódó mikrofizikai folyamatok

A nyári félév leggyakoribb felhőtípusait a gomolyfelhők (cumulusok) alkotják, amelyek a légköri labilitás függvényében a legkisebb pamacsfelhőtől (cumulus humilis) a tornyos gomolyfelhőkön át (cumulus congestus) egészen a zivatarfelhőkig (cumulonimbus) változatos formában jelennek meg. Egy zivatarfelhőben a légköri víz mindhárom halmazállapotban (gáz, folyékony, szilárd) megtalálható. A folyékony halmazállapotúak a kisméretű felhőcseppek, illetve a jóval nagyobb esőcseppek, míg szilárd halmazállapotú a felhőjég, , illetve hódara (graupel). A felhőcseppeket és a felhőjeget felhőelemeknek, a felhőből kieső, rendszerint a felszínt is elérő esőt, havat, valamint hódarát csapadékelemeknek nevezzük.

OMSZ: 2021. március 26. 20:21

2021. februári hidegbetörés – A 2020–2021-es tél legmarkánsabb vihara

A tél markáns időjárási jelenségeit tipikusan a viharciklonok, illetve a poláris hidegbetörések alkotják. Míg a viharciklonokkal legtöbbször melegebb levegő jut a térségünkbe [1.][2.], addig a poláris légtömegeket hozó hidegbetöréseket kemény fagyok követik. A két szélsőséges időjárási esemény közös vonása, hogy mindkettő az egész féltekére hatással lévő folyamatok eredménye: amíg a viharciklonok a nyugati áramlás (zonalitás) során jönnek létre, addig a hidegbetörések az északról délre lezúduló (meridionális) cirkulációs típus eredményei.

OMSZ: 2021. március 5. 10:00

Folyékony víztartalmú felhők negatív hőmérsékleten

A légköri folyamatok egyik fontos összetevője a víz halmazállapot változásával kapcsolatos felhőképződés. A felhőképződést meghatározó ún. felhőfizikai folyamatok eredményeként gyakran találhatóak a magasban túlhűlt vízcseppek akár -20, -30 fok alatti hőmérsékleteken, illetve szilárd halmazállapotú csapadékkal találkozhatunk nyáron, 30 fokos felszíni hőmérsékleten egy-egy jégeső során. A számítógépes előrejelzési modellek segítségével lehetőség van a víz fázisátalakulásait, és a különböző ütközési folyamatok követésére, olyan gyakorlati problémák miatt is, mint a repülőgépeken előforduló jegesedés vagy a jégesők kialakulásának előrejelzésére. Az alábbiakban az Országos Meteorológia Szolgálatnál is alkalmazott WRF (Weather Research and Forecasting model) modell által leírt időjárási helyzeten keresztül mutatunk be egy olyan téli időjárási esetet, amikor a magasban a hideg ellenére is hosszabb időszakon át folyékony víz volt a felhőkben.

OMSZ: 2021. február 12. 10:30

Honnan fúj a szél? Akár a Szahara felől...

Senki meg nem mondja, mit senkise tud, hogy a szél honnan indul és hova fut.” olvashatjuk Alan Alexander Milne versében. Ám mára a meteorológusok a mérések, megfigyelések és modellek segítségével nemcsak analízist, de előrejelzést is készítenek számos időjárási paraméterre, köztük a szélre is. A száraz területeken fújó szél könnyen felkapja a port és akár hetekig is a levegőben tartja, mialatt több ezer kilométerrel elszállítja.

OMSZ: 2021. január 11. 10:53

Aszályos, fagykáros tavasz után nyári csapadéktöbblet – 2020-as év agrometeorológiai áttekintése

A 2020-as év időjárási szempontból elég szeszélyesen alakult, ami sosem kedvez igazán a mezőgazdaságnak. Összességében azonban jó évet tudhatunk magunk mögött a szántóföldi növények szempontjából, a zöldség- és gyümölcstermés viszont gyengébben alakult.

Cikkek száma:
Tanulmányok