2020. szeptember 14. és 18. között az elmúlt évek legerősebb földközi tengeri hurrikánját figyelhettük meg. Az Ianos névre keresztelt, nagyon intenzív, trópusi ciklonra jellemző tulajdonságokat is mutató légörvény kezdetben Szicíliától délkeletre, a nyílt tenger felett örvénylett. Majd északkeleti irányba mozdult el, az olasz csizma talpa és görög partok felé. A Földközi-tenger felett örvénylő ciklon kialakulása előtt, majd a ciklonban is számos igen erős zivatar alakult ki, melyek jól megfigyelhetők a meteorológiai műholdképeken.

2020. augusztus 29-én a késő délutáni órákban Ausztria irányából rendkívül intenzív zivatar érte el Szombathely környékét, amely először Vas, majd Győr-Moson-Sopron megyében okozott jelentős károkat a helyenként tojás nagyságú jéggel, illetve az orkán erejű széllel. A szélsőséges időjárás hátterében egy rendkívül hosszú életű szupercella állt, amely az osztrák-szlovén határ közelében, Ljubljanától északra 14 óra körül jelent meg először a hazai időjárási radarok látókörében, majd 570 km-t megtéve Zakopane térségében tűnt el a Tátra hegyei mögött kevéssel éjfél után.

A Balaton-átúszás a balatoni nyár egyik legnagyobb és legismertebb rendezvénye, amikor közel 10.000 ember vág neki a több mint 5 km-es távnak, és egy időben több ezer ember is tartózkodik a vízben. A rendezők mindent megtesznek az úszók biztonsága érdekében, a több mint száz hajó alkotta úszó folyosó mentén gyorsjáratú motorcsónakok állnak készenlétben, és maguknak az indulóknak is előzetes egészségügyi vizsgálaton kell átesniük az indulás előtt. A végső szó azonban az időjárásé: bizonyos szélirányok mellett már a 25-30 km/h-s széllökésekkel fújó, egyébként élénknek számító szél is okozhat komoly nehézséget, egy váratlanul érkező erős vagy viharos szél komoly veszélyhelyzettel járna. Mivel a rendezvény megtartásáról az esemény előtt két nappal döntést kell hozni, ezért a meteorológusok arra figyelnek, hogy az adott napon ne legyen semmilyen markánsabb szinoptikus skálájú folyamat, és ne alakulhasson ki zivatar. A lokális hatások, így a tavi cirkuláció vagy a Bakony déli oldalában létrejövő gyenge helyi rendszerek önmagukban nem okozhatnak problémát. Egy egyébként ugyancsak gyenge, nagyobb léptékű (mezo-szinoptikus skálájú) légköri objektum és a helyi szélrendszerek együttes kölcsönhatása azonban már tud olyan időjárási helyzetet teremteni, amely az átmenetileg megélénkülő széllel és a hullámzással együtt nehézséget okozhat. A 2020-as átúszás utolsó két órájában ilyen helyzettel szembesültek az úszók és a rendezők egyaránt.

2020 árpilisa 2007 és 1946 után a három legszárazabb április között lehet az 1901-től kezdődő idősorban. Már március közepe óta nem érkezett jelentős mennyiségű országos csapadék hazánk területére és az áprilisi havi csapadékösszeg is messze elmarad a szokásostól. A tartósan csapadékmentes, komoly tavaszi fagyokkal járó, olykor szeles  időjárás nemcsak a mezőgazdaság számára jelent kihívást.

Az ország legnagyobb mesterségesen létrehozott taván 2010-ben balatoni, illetve velencei-tavi mintára indult el a viharjelzés, melynek jogi alapját a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló, a 10/2010. (III. 31.) IRM rendelettel módosított 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 4. § (1) adta. E szerint "a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik”. Az első két év teszt időszaknak számított a Tisza-tavi viharjelzésben, annak érdekében, hogy a tó sajátosságainak minden részletét kiismerhessük, és hogy minden érintett – vízi rendőrség, kikötők üzemeltetői, strandok, önkormányzatok, és nem utolsó sorban a vízen tartózkodók – megismerhesse az új szolgáltatást. 2012. április 1. óta napi 24 órában a teljes viharjelzési szezonban működik a rendszer.

A 2019-es esztendő is rendkívül változatosan alakult az időjárás szempontjából. Erre az évre igazán elmondhatjuk, hogy amit az egyik hónapban elvett a légkör, azt a másikban bepótolta, így a termés szempontjából végül is egy kiegyensúlyozott évjárat van mögöttünk. Legalábbis az ország döntő részén, ugyanis az időbeli változékonyság mellett az ország területén belül is jelentős különbségek alakultak ki. Idén talán a Kisalföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szenvedett a legtöbbet.

2019. november 3-án Franciaország nyugati partjaira egy rendkívül erős vihar csapott le. A legerősebb széllökések elérték a 160 km/h sebességet, és a híradások jelentős károkról, több megyét érintő áramkimaradásokról szóltak. A gyorsan kimélyülő és nagy területeken orkán erősségű szelet okozó légörvény az Atlanti-óceán bonyolult „meteorológiai vegykonyhájában” elsősorban ősszel kialakuló viharciklonok tipikus példánya volt. Egy trópusi ciklon, a sarkvidékről leszakadó hideg légtömeg, és a magasban fújó jet stream együttes hatásának eredményeként jött létre az Amelie névre keresztelt vihar.

2019. október 7-én az esti órákban egy gyors mozgású hidegfront érte el hazánkat, amely másnap reggelre már el is hagyta az országot. Az egyébként átlagos frontátvonulásnak mégis volt egy különlegessége: a térségünk felett átvonuló léghullám egy korábbi, Lorenzo névre keresztelt hurrikán maradványa volt.