Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Fránya északkeleti áramlás, mely egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Az elmúlt héten lehullott csapadék sokfelé jelentősen enyhítette az egyre súlyosabb aszályt, de sajnos nem esett elegendő mennyiség és nem jutott az egész ország területére. Erre a hétre azonban jó előjeleket mutat az időjárás, további jelentős mennyiség valószínű az egész ország területén.

Az elmúlt napokban délire, délnyugatira fordult az áramlás fölöttünk, és a hétvégére a csapadék is megérkezik, bár a jelentős vízhiányt számottevően csökkentő, tartós, nagy területre kiterjedő esőkre sajnos nincs kilátás.

A hét első felében folytatódik, illetve tovább fokozódik a szárazság, az előrejelzési térképeken azonban már megjelentek azok a ciklonok, melyek a hét második felében és a jövő héten délnyugat felől közelítik meg hazánkat, így jó eséllyel szállítanak csapadékot is térségünkbe.

Nagyon kedvezőtlenül alakul az időjárás mezőgazdasági szempontból: az őszi súlyos aszály után télen sem pótlódott a talajban a vízhiány, sőt január végétől alig esett az országban és a követekező 6-8 nap során sincs kilátásban nagyobb eső. Ráadásul a múlt héten is voltak és ezen a héten is várhatók komolyabb fagyok, melyek a már javában virágzó mandulát és kajszit károsítják.

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Az egyre súlyosabb csapadékhiány előre láthatólag ezen a héten sem enyhül, bár több időjárási front is átvonul majd fölöttünk. A talaj egyre szárazabb, az őszi vetéseknek óriási szüksége lenne az esőre. A csapadék hiánya a tápanyagpótlás munkálatait is akadályozza.

Bár még csak március elejét írjuk, és könnyen kaphatunk a nyakunkba sarkvidéki fagyos léghullámokat, az elmúlt és a következő napok enyhe időjárásában egyre több növényünk vegetációs időszaka indul el. Közben az országban a mélyebb talajrétegek nedvessége nem éri el az ideális szintet, hiszen nem pótlódott maradéktalanul a téli csapadékkal a hiány. E mellett immár arról is kell beszélni, hogy a talajok fölső rétegei egyre jobban kiszáradnak, mert a száraz február után a március is csapadékmentes, szeles idővel indul.

Kevés csapadék hullott a múlt héten is, és az előttünk álló héten sem valószínű számottevő mennyiség, így fokozódik a vízhiány a talajokban. Ezzel együtt a száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tüzesetek esélye.

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció. A hét második felében átmeneti, de komoly lehűlés várható, így azok a részek járnak jobban, ahol marad a nyugalmi állapot. Ha visszaemlékszünk a tavalyi évre, amikor a Dunántúlon a nagyon enyhe februárban a hónap végére már megindult a nedvkeringés egyes kultúráknál, majd kemény fagyok jöttek, így pillanatok alatt megsemmisült a kajszi, az őszibarack és a mandula termés is. Északkeleten, ahol ködösebb, hűvösebb idő volt, nem keletkezett ilyen kár.