Bár alapvetően kedvezett az időjárás a gabona érésének az elmúlt napokban, a többfelé előforduló záporokat, zivatarokat nem egy helyen komolyabb károkat okozó felhőszakadás, jégeső kísérte. A leghevesebb zivatarok 21-én, hajnalban, délelőtt alakultak ki a keleti határ közelében, a Nyírségben hatalmas pusztítást okozó, tyúktojás nagyságú jégszemekkel járó jégeső is előfordult.

Bár sokfelé esett, az előző napokban sem volt mindenütt kiadós csapadék. A legkevésbé csapadékos területeken - főként az Északi középhegység környezetében - többfelé 40% alá csökkent a talaj felső rétegeinek nedvességtartalma, az ország jelentős részén ugyanakkor továbbra sem akadályozza jelentősebb vízhiány a növények fejlődését. Ilyen körülmények között az érésben lévő gabonának egyértelműen kedvez a meleg, nagyrészt napos idő, ami az ország nagy részén jellemzőnek ígérkezik a következő napokban.

Június eddigi része bőséges csapadékot hozott az ország jelentős részén, ugyanakkor az északkeleti megyékben és a Balatontól délre nagy területen kevesebb eső esett az átlagosnál.  Tartósan száraz idő a következő napokban sem várható, de néhány napos csapadékmentes időszakokra mindenképpen számítani lehet. Meleg, nyári időre van kilátás, 16-a után sokfelé 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet délutánonként.

A Medárd (június 8.) előtti pár nap nagyrészt napos, száraz időjárása után, a hét második felében ismét kedvezőbbek lesznek a légköri feltételek záporok, zivatarok kialakulásához. Tartósan borús, esős idő ugyanakkor nem várható, minden nap lesz több-kevesebb napsütés és jelentős lehűlés sem valószínű.

Májusban az ország nagy részén (közel 2/3-án) az átlagosnál lényegesen több csapadék esett, és az utolsó napokban is többfelé eshet egy felettünk átvonuló hidegfront hatására. Jelentős lehűlés ugyanakkor nem valószínű, csak pár fokkal mérséklődik a nappali felmelegedés. 

A Pünkösd előtt átvonult ciklon az ország túlnyomó részén jelentős mennyiségű csapadékot hozott, a korábban száraz, tiszántúli területeken is nagymértékben emelkedett a felső talajrétegek nedvességtartalma. Az utána érkező hidegfrontot 4 - 6 fokos lehűlés követte, a Pünkösd Hétfőre virradó éjszaka néhány helyen (főként az Északi középhegység völgyeiben és a Duna-Tisza köze mélyebben fekvő, fagyzugos részein) fagypont közelébe süllyedt a hőmérséklet (Mihálygergén -0,2 fokot mértek).

Május első harmadában a változékony, gyakran csapadékos időjárás hatására a Dunántúlon nőtt jelentősebb mértékben a felső talajrétegek nedvességtartalma. A keleti megyékben kevesebb esett, a Tiszántúlon, különösen a Nyírségben, sokfelé igen száraz maradt a föld. A következő napokban, főként a hét második felében előreláthatólag ezekre a területekre is bőven jut az „aranyat érő” májusi esőkből.

Április utolsó harmadában sokfelé okoztak komoly károkat az éjszakai fagyok, a hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt a sokévi átlagnál. Legnagyobb területen, legerősebb lehűlés a 26-ra, keddre virradó éjszakán illetve a hónap utolsó napjaiban volt, bár korábban is előfordultak fagyos területek. Az ilyen típusú, ún. kisugárzási fagyok jellemzője a rendkívül szeszélyes területi eloszlás: akár néhány 100 m-en belül is igen nagy hőmérséklet különbség alakulhat ki a domborzattól függően. Ez természetesen az előrejelezésben is komoly nehézséget jelent.

Az április 24-e körül országszerte több-kevesebb csapadékot hozó hidegfront után igen hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, a hőmérséklet jelentősen, néhol közel 10 fokkal a sokévi átlag alá csökkent. A hideg levegő nyugalomba jutását, a szél mérséklődését, leállását, a felhőzet csökkenését követően, a 26-ra, keddre virradó éjszakán sokfelé fagyni fog. Később mérséklődik valamelyest az éjszakai lehűlés, kevesebb helyen ugyan, de továbbra is előfordulhatnak hajnali fagyok.

Április első felének rendkívül enyhe, gyakran kifejezetten nyárias időjárása után a 18-ával kezdődő héten több fokos lehűlés valószínű. Ugyanakkor a hét nagy részén száraz idő lesz, tovább csökken a talaj nedvességtartalma.