Az átlagosnál kissé hidegebb időt követően március egyre enyhébb idővel búcsúzik. Bár április első hétvégéjére egy hidegfront 5, 6 fokos átmeneti lehűlést hoz, a hőmérséklet akkor sem csökken az átlag alá. Csapadék is csak kevés helyen kíséri a frontot, többnyire kedvezőek maradnak az aktuális mezőgazdasági munkák meteorológiai feltételei. Az enyhe idő látványosan beindítja, felgyorsítja a legtöbb növény fejlődését.

Az utolsó téli hónap és március első harmadának rendkívül csapadékos időjárása után a hónap további részében lényegesen kevesebb esett. Ennek, illetve az erősödő párolgásnak köszönhetően - a március 9-e körüli csúcspont után - közel negyedével csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága, alacsonyabb lett a felső talajrétegek nedvességtartalma.

A hónap közepén esett csapadék nem növelte jelentősen a belvízzel elöntött területek nagyságát, sőt a korábbi, esőmentes időszakban az erősödő párolgás hatására nagy területen csökkent a felső talajrétegek nedvességtartalma, valamelyest javult a földek járhatósága.

Bár az előző napokban esett csapadék hatására összességében növekedett a belvízzel elöntött területek nagysága, voltak országrészek, ahol nem romlott lényegesen a helyzet. A felső talajrétegek igen magas nedvességtartalma sokfelé továbbra is akadályozza az időszerű tavaszi talaj-előkészítő munkákat. A földek járhatósága, művelhetősége csak a kevésbé kötött talajú, csapadékmentes helyeken javult valamelyest, főként az északnyugati megyékben.

A február folyamán leesett kiadós, a sokévi átlagot 2-3-szorosan meghaladó, 60-120 mm közötti csapadék hatására az Alföldön közel ötszörösére, 70 ezer ha fölé növekedett a belvízzel elöntött területek nagysága. 

A tél korábbi részének csapadékos időszakai után február első hete is sokfelé hozott kiadós esőt, a Dunántúl déli és Bács-Kiskun megye délnyugati tájain nagy területen 30 mm-nél is több esett. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a felső 1 m-es talajréteg az ország túlnyomó részén gyakorlatilag telített, a kialakult, egyre növekvő belvizek több helyen védekezést tesznek szükségessé.

A január utolsó hetében kezdődő enyhülés előtt, két erős lehűlést hozó, kemény fagyokkal járó hideg időszak volt az év első hónapjában. A leghidegebb napokon: január 4-5-e és 22-23-a körül főleg a keleti országrészben fordult elő -15 foknál erősebb fagy.

Január első heteiben az egymást követő csapadékos időszakokban az Alföld nagy részén lehullott 40 - 60 mm csapadék hatására, a nagyrészt telítetté vált talajon többfelé alakult ki belvíz.

A múlt század eleje óta a negyedik legmelegebb nyár, nyolcadik legmelegebb nyári félév után a legtöbb szabadföldi növény vegetációs időszaka lezárult. A növények életfolyamatai lelassultak, vagy minimális szintre csökkentek, ezért a rendszeres agrometeorológiai szöveges elemzéseket is szüneteltetjük a téli hónapokban.

November második fele még az átlagosnál enyhébb időjárással kezdődik, az ország nagy részén jelentősebb mennyiségű csapadék nélkül. 20-a után azonban fokozatos lehűlésre kell számítani, csapadék is többfelé valószínű, ugyanakkor legtöbb helyen egy ideig még fagymentesek maradnak az éjszakák.