Változékony, mérsékelten meleg idő a repcevetésre

Az elmúlt hét közepi nyári melegek után (a maximum hőmérsékletek sokfelé a 30 Celsius fokot is meghaladták) a hét végére hullámzó frontrendszer érkezett a Kárpát-medence térségébe, mely drasztikusan lehűtötte a levegőt (a maximumok már 20 fok alatt maradtak) és az ország nagyobb részére jelentős csapadékot hozott. Többnyire 15 és 30 mm között alakultak a hétfő reggelig mért csapadékösszegek, de kisebb körzetekben ettől jóval több hullott. Csenger térségében majdnem 70, Körösladányban csaknem 80 mm esett. A nagy csapadék csak helyenként volt annyira intenzív, hogy a talaj ne tudta volna beinni, és annak is örülhetünk, hogy károkat okozó viharok sem voltak jellemzőek. Csapadék azonban nem jutott az egész országra: az északnyugati határszél, Csongrád megye, valamint nagyjából a Miskolc-Kisköre-Karcag-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony által határolt terület kapott kevesebbet. Augusztusban a kukoricának ideális esetben 100 mm csapadékra lenne szüksége, idén ennek többnyire csak a felét, harmadát kapta. Ehhez azt is hozzá kell venni, hogy az ideális júliusi 100 mm-t is csak kisebb körzetekben kapta meg (döntően a Nyíregyháza-Miskolc-Esztergom-Pécs vonal környezetében), sőt az Alföldön sokfelé csak harmadát, ötödét. A talaj fölső rétege (a lehullott csapadékmennyiségtől függő vastagságban) az ország nagyobb részén nedves, sokfelé sáros, de mélyebben továbbra is vízhiány van.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től északon 1200-1300, délkeleten 1400-1500 foknapnyi hőösszeg gyűlt össze. Ezek nagyjából 200 foknappal az átlag fölötti értékek. Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2016-os mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag fölött, és főleg a délnyugati országrészben a tavalyi értéket is meghaladóan járnak a hőösszegek.

Legfrissebb vegetációs index (NDVI) térképeink szerint egyre kevésbé "zöld" az ország. Beérett a napraforgó, sokfelé már a kukorica is, és vannak területek, ahol a repcemag is a földben van. Ezek a részek barnás színnel jelentkeznek. A gyümölcsösökben is csökken a fotoszintetizáló zöld tömeg mennyisége. Az NDVI két időlépcső között (8 nap alatt) bekövetkezett változásának térképe szerint a legnagyobb csökkenés a Dunántúl keleti felén és az Észak-Alföldön következett be. Ez részben a korábban vázolt fenológiai folyamatoknak, részben az átlagosnál kevesebb csapadéknak a számlájára írható.

A következő napokban felhősebb és naposabb időszakok és területek is várhatók, szórványosan valószínű kisebb eső, zápor. Nagyobb mennyiségű, tartós csapadék azonban nem valószínű. A hűvös éjszakák után többnyire kevéssel 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, inkább csak szerdán a déli területeken várható ettől melegebb. Csütörtökig még többfelé megerősödik a nyugati, északnyugati szél. Szombattól aztán feltámad a délies szél, így a hét végére emelkedik a hőmérséklet: 25 fok körüli maximumok várhatók. Vasárnaptól megnövekszik majd a záporok, zivatarok kialakulásának esélye. A levegő páratartalma éjszakánként sokfelé 80% fölé emelkedik, napközben azonban országszerte 50% alá csökken. A talaj hőmérséklete 20 Celsius fok körül valószínű a héten.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2017. szeptember 4.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár