Fülledt meleg zivatarokkal

A múlt hét második felében sokfelé alakultak ki zivatarok, melyekből jellemzően 2 és 15 mm közötti mennyiség esett, de főként a középső országrészben előfordultak felhőszakadások is 30 mm-t meghaladó csapadékösszegekkel. A nyugati országrészben illetve a Tiszántúl egyes területein azonban egyáltalán nem esett. Így a talaj vízellátottságában továbbra is nagy különbségek vannak az országban. Általában véve hazánk északi fele a szárazabb, a Kisalföld nagy részén, a Gödöllői-dombság egyes területein illetve Debrecen és Nyíregyháza környékén már régóta nem esett számottevő mennyiségű csapadék, és ennek megfelelően igen száraz a talaj minden rétege ezeken a tájakon. Az ország déli felén, főként a Duna-Tisza közén és a Balatontól délkeletre sokfelé hullott jelentős mennyiségű csapadék, így ott, nedves, helyenként sáros a talaj. A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével mindenütt 30 fok fölött alakult, de nagyobb területen még nem érte el a 35 fokot.

A kukorica zömében a szemfejlődés, a napraforgó pedig a magképződés fenológiai fázisában jár és a jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek a bogyók, nagyon korai szüret várható. Az almánál és a csonthéjas gyümölcsöknél is felgyorsultak az érési folyamatok, de a fülledt, csapadékos idő több betegségnek is kedvez.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1000 és 1150 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.  A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek. A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, azóta számottevően nem növekedett.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése. Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a sokfelé csapadékos időjárásnak. A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.

Az előttünk álló napokban folytatódik a gomolyfelhős, napos idő fülledt meleggel. Csütörtökig többfelé kell záporokra, zivatarokra, néhol felhőszakadásokra számítani, melyekből az előrejelzések szerint ismét az ország déli felén várható nagyobb mennyiségű, területi átlagban is 10 mm-t meghaladó csapadék. A szárazabb északnyugati régióban most sem valószínű számottevő mennyiség. Péntektől csökken a csapadékhajlam, és csak elszórtan várhatók zivatarok. Ezzel együtt szárazabb lesz a levegő, ami a gombás betegségek terjedését gátolja. A legmelegebb órákban többfelé légköri aszály is kialakulhat. Egész héten folytatódik a kánikula 30 fok fölötti maximum hőmérsékletekkel, de forró nap (a maximumhőmérséklet meghaladja a 35 fokot) csak kevés helyen fordul elő.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. július 30.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár