Ismét talajmenti fagyok várhatók

A hét első felében sem volt frontmentes az időjárás, hétfőn észak felől súrolta térségünket egy hidegfront, mely csak kismértékű lehűlést, és kevés csapadékot okozott, viszont az ország északi felén sokfelé fújt tartósan erős, időnként viharos szél. A legerősebb széllökések többfelé elérték a 80-85 km/h-t. Záporok, néhol zivatarok is kialakultak, ezekből azonban csak kevés helyen hullott 5 mm-t meghaladó csapadék. Ezzel szemben a szerdán érkezett hidegfronthoz kötődően csütörtök reggelig a Tiszántúl kivételével jellemzően 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, ennél kevesebb sajnos ismét a Dunántúl északi, északkeleti részén valamint Pest és Nógrád megyében hullott, ahogy a múlt heti esőkből is ez a terület részesült a legkevésbé. (1. ábra) A Tiszántúlra a csapadék zöme csütörtökön délelőtt érkezett.
A talajok felszín közeli rétege, ami a friss vetésekben most érintett, az ország nagy részén a hét közepén átnedvesedik, szárazabb talajok a már említett csapadékhiányos területeken vannak. Ugyanakkor a középső és mélyebb talajrétegek (20 és 100 cm között) az Északi középhegység kivételével az ország túlnyomó részén az évszakhoz képest is igen szárazak (2. ábra).
A hőmérséklet a hét első felében kora nyáriasan alakult, a maximumok jellemzően 20 fok fölött, hétfőn és szerdán sokfelé 25 fok fölött alakultak.
A szeptemberről összességében elmondható, hogy a Dunántúl nyugati, délnyugati felén és a Tiszántúl északi harmadán volt a sokéves átlagnál lényegesen, mintegy 15-40 mm-rel szárazabb, az ország többi részén az átlagosnak megfelelő mennyiségű, vagy kevéssel a fölötti csapadék hullott (3. ábra). A hőmérséklet az átlag körül, vagy kevéssel a fölött alakult (4. ábra). A hónap első fele főként a keleti országrészben volt meleg, majd szeptember közepén lehűlt az idő, bő tíz napon át az átlagosnál hidegebb, majd szeptember végén ismét több fokkal melegebb hőmérsékleteket mérhettünk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg ismét intenzíven emelkedett az elmúlt egy hétben, már szinte az egész országban meghaladja az 1550 foknapot, az Alföld délkeleti részén az 1700 foknapot is (5. ábra). Ezek az értékek bőven elegendőek a legtöbb kukorica fajta teljes éréséhez. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 170-230 foknap az elmaradás, mely főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt alakult ki, és az utóbbi hónapokban közel állandósult. A sokéves átlaghoz képest viszont 100 foknapot meghaladó pozitív az eltérés tapasztalható, ami nagyrészt a nyár végén és szeptember első felében halmozódott föl, és az érést segítette. A növények fenológiai fázisai így a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, a meleg nyárutó és kora ősz következtében az érés viszont jelentősen felgyorsult.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a szeptember közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg főként az Alföldön sokfelé találhatók elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel, barna színnel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően országszerte csökkent az előző méréshez képest, legnagyobb mértékben a Külső-Somogy és a Mezőföld térségében, valamint az északkeleti országrészben. Az anomália térkép szerint az ország túlnyomó részén kis pozitív eltérés dominál (6. ábra). A Tiszántúl északi felén, különösen a Hortobágy területén jelentős a negatív eltérés, ami egyértelműen az elmúlt hetek száraz időjárását mutatja. Érdemes megfigyelni a határon túli területeket: keleten a Partiumban és a Bánságban, délen pedig Bácskában kiterjedt nagy negatív, északon a Felvidék nyugati részén pedig számottevő pozitív eltérés tapasztalható.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be immár a teljes idei tenyészidőszakra Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Nyíregyháza térségére vonatkozó agrogramokon* (7., 8., 9,.10. és 11. ábra). A Kisalföldre, ezen belül Győr térségére későn érkezett a csapadék a kukorica számára. A nyár nagy részében igen száraz volt az időjárás, a talajok már július elejére rendkívül szárazzá váltak, és csak augusztus végétől töltődtek fel ismét nedvességgel. Öntözés nélkül a kukorica ezen a vidéken idő előtt elszáradt, sokfelé kisült. Ezzel szemben a Dunántúl déli, délnyugati részén, így Kaposvár környékén a csapadék eloszlása a tenyészidőszak során viszonylag egyenletes volt, a talajnedvesség gyakorlatilag egyszer sem süllyedt a kritikus szint alá. Augusztus második felétől aztán már kevesebb eső esett, de ekkor már nem is nagyon volt rá szükség, így összességében a kaposvári agrogram jó termést ígér. Kecskemét térségében elég jelentősen, mintegy 70 mm-rel elmarad a tenyészidőszak során hullott csapadék az optimálistól, július és augusztus jelentős részében kevés nedvesség állt rendelkezésre a talajban a növény számára, a jó termés eléréséhez itt is öntözésre volt szükség. Szeptember elején pedig már későn érkezett a csapadék. Az Alföld délkeleti részén, Békéscsaba környékén a tenyészidőszak során megkapta a kukorica a szükséges csapadékmennyiséget, az augusztus azonban errefelé is igen száraz volt, de csak a hónap végére száradt ki kritikus mértékben a talaj. Az agrogram szerint errefelé is jó termés ígérkezik. Nyíregyháza környékén már nem ennyire ideális a kép, hiszen több mint 100 mm-rel esett kevesebb eső az optimálisnál, ráadásul a nyár folyamán igen egyenetlen volt a csapadék eloszlása. Július második felében volt egy nagyon száraz időszak, majd a hónap végén érkezett sok eső hatására feltöltődött a talaj. Ez rendkívül sokat jelentett a kukorica számára, annál is inkább, mert augusztusban újabb száraz időszak következett, mely gyakorlatilag azóta is tart. A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a kimondottan hideg május valamint július elejének hűvös időjárása miatt alakult ki.

A napraforgó és a kukorica betakarítása egyaránt folyamatban van. Az Alföldön jellemzően már a munka vége felé járnak, míg a hűvösebb dunántúli tájakon csak később érett be a kukorica. Az őszi káposztarepce optimális fejlődéséhez, a már elvetett őszi kalászosok keléséhez és a még vetésre várók talaj előkészítéséhez egyaránt jól jött a csapadék. Ugyanakkor a gyomok növekedésére is kedvezően hatott az eső.   

A hét további részében változékony, hideg időre van kilátás. Csütörtök délután és pénteken nem várható számottevő eső, majd a hétvégén középpontjával tőlünk kissé északra vonul el egy ciklon, így szombaton főként az ország északi felén valószínű 2 és 5 mm közötti csapadék, délen ennél kevesebb. Kisebb esők még vasárnap is lehetnek. A jövő hét első napjaiban ismét szárazabb időre lehet számítani. A szél továbbra is többfelé megélénkül, vasárnap meg is erősödik, a leginkább szélcsendes idő pénteken lesz. A csütörtökön elvonuló front mögött jelentősen hidegebb levegő érkezik fölénk. Péntek, hétfőn és kedden hajnalban a környezetüknél alacsonyabban fekvő területeken ismét többfelé várható talajmenti fagy, kedden reggel helyenként két méteres magasságban is fagyhat. A hétvégén a megnövekvő felhőzet miatt lesznek enyhébbek az éjszakák. A legmelegebb órák hőmérséklete pénteken még 15 fok körül, majd szombattól már csak 10 és 15 fok között alakul. Melegedésre a jelenlegi számítások szerint a jövő hét közepén van kilátás.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. október 3.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Napi csapadékösszeg 2019. október 2-án (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm közötti rétegében 2019. október 2-án (%)

3. ábra
2019. szeptember havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)

4. ábra
2019. szeptember havi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)

5. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. október 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11 ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)