Rendkívül jól jött a vetésnek a meleg eső

Az elmúlt egy hét csapadékos, de enyhe időjárása ideális körülményeket teremtett az őszi vetések megerősödéséhez, a korábban egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez. Az ország nagy részén 30 és 60 mm közötti mennyiség esett az elmúlt 10 nap során, ennél kevesebbet csak az Alföld déli, délkeleti részén, illetve a Kisalföld északnyugati csücskében mértünk (1. ábra).
A talajok felszín közeli része mindenütt sáros, a felső 20 cm-es réteg - a fent említett területek kivételével - telítetté vált (2. ábra). A középső, és alsóbb talajrétegek is túl vannak már az ősz eleji (az idén ősz közepi) nedvesség minimumon, megkezdődött a feltöltődés, de még igen az elején jár (3. ábra), az alsóbb talajrétegekben bőven van hely a téli csapadék számára (4. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepi drasztikus lehűlés után vasárnaptól ismét emelkedni kezdett, és a csapadékos idő ellenére is 15 fok fölötti maximum értékek voltak jellemzőek a héten. Múlt pénteken reggel még sokfelé süllyedt fagypont alá, -1, -5 fokig a hőmérséklet (5. ábra), hétfőn viszont már 10 és 15 fok között alakultak a minimumok (6. ábra). Az 5 cm-es talajhőmérséklet értékei országszerte 10 fok fölött vannak.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az október második felére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei továbbra is középhegységeinkben vannak, bár a szokásos éves menetnek megfelelően, a lombkorona elvesztésével erdeinkben figyelhető meg a legjelentősebb csökkenés. Ugyanakkor az őszi kalászosokkal vetett táblák kizöldülésével síkvidéki területeken vannak olyan tájak is, ahol növekedett az index értéke. Az anomália térkép szerint az ország nagyobb részén a pozitív eltérés dominál, míg a Tiszántúlon, különösen az északkeleti területeken az átlagnál jóval alacsonyabbak az értékek, a száraz idő miatt gyengébb a növényzet, illetve előrébb tart a zöld növényi tömeg őszi elvesztésében az átlagoshoz képest (7. ábra). A határon túli területeken továbbra is fennáll a korábbi állapot, azaz a Partiumban, a Bánságban és a Bácskában kiterjedt nagy negatív eltérés tapasztalható.

A kukorica nagy részét már learatták, a legtöbb helyen már magtárakban a termés, csak néhol látni még betakarításra váró táblát. Az őszi káposztarepce jellemzően 6-8 leveles fenológiai fázisban van, az október végi meleg, majd november eleji csapadékos időjárásból adódóan megerősödött a növény, helyenként túlfejlett állományok is előfordulnak. A kalászosokra szintén rendkívül jókor érkezett a kiadós, magas hőmérsékletű csapadék, a sokfelé száraz, poros magágyba vetett növények elkezdtek megerősödni, a heterogén kelésű táblák egységesednek.  

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr, Kecskemét és Békéscsaba körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (8, 9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára. Az ország döntő részét jelenleg leginkább a kecskeméti agrogram jellemzi, a fölső talajrétegek feltöltődtek nedvességgel. A Kisalföldön és az Alföld délkeleti részén egyelőre kevesebb csapadék öntözte a földeket, azokon a tájakon a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma csak most kezdi meghaladni a kritikusan száraz értéket. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár a különösen meleg októberi időjárás miatt.

A következő egy hét során is folytatódik a csapadékos, enyhe időjárás többfelé köddel. Pénteken a Tiszántúlon, szombaton inkább a Dunántúlon, majd vasárnap kora hajnaltól országszerte további esőre lehet számítani. A jövő hét első napjaiban szárazabb idő valószínű, majd a jelenlegi számítások szerint kedden este délnyugati irányból újabb csapadékzóna éri el hazánkat. Az előttünk álló hét napban átlagosan 10 és 25 mm eső várható. A hőmérséklet egyelőre nem csökken számottevően, a maximum értékek továbbra is 10, az éppen szárazabb és átmenetileg napos tájakon 15 fok fölött, a minimumok is jellemzően fagypont fölött alakulnak. Hétfőn reggel a Dunántúlon, kedden az ország keleti felén lehetnek gyenge fagyok. Az 5 cm-es talajhőmérséklet értékei a jövő héten is 10 fok körül alakulnak.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. november 7.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2019. november 6-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. november 6-án (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. november 6-án (%)

4. ábra
Vízhiány a talaj fölső 1 m-es rétegében a szabadföldi vízkapacitásig 2019. november 6-án (mm)

5. ábra
Napi minimum hőmérsékletek 2019. november 1-én (Celsius fok)

6. ábra
Napi minimum hőmérsékletek 2019. november 4-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. november 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. november 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. november 6-ig
(részletes magyarázat a szövegben)