Átmeneti melegedés

Az elmúlt hetek tavaszias időjárása után meglehetősen sokkolóan hatott a szombaton érkezett hidegfront, amely mögött az idei télre egyáltalán nem jellemző hideg légtömeg árasztotta el térségünket többfelé komoly károkat okozva a már teljes virágzásban levő korai gyümölcsfákban. A héten ugyan visszatér a tavasz, de az előrejelzések szerint még nincs vége a télnek sem.

A mögöttünk álló héten elég változatosan alakult időjárásunk. Csütörtökön és pénteken még tavaszi időjárás mellett lehetett haladni a tavaszi munkákkal, a maximum hőmérsékletek 20 fok körül alakultak. Szombaton érkezett az a hidegfront, amely mögött mintegy 15 fokkal hidegebb levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Hétfőn hajnalban -3; -7 fok közé hűlt le a levegő (1. ábra), és a legmelegebb órákban sem emelkedett 5 fok fölé a hőmérséklet (2. ábra), Kékestetőn -6 fokkal megdőlt a legalacsonyabb maximumhőmérséklet napi rekordja. Kedden és szerdán is sokfelé fagyosak voltak a reggelek, de a felhős időben már csak kevéssel 0 fok alatti hőmérsékletek voltak jellemzőek.
Az említett hidegfront az Északi középhegység kivételével az ország nagy részén még esővel érkezett, az erős, viharos szélben jellemzően csak néhány milliméter esett. Hétfőn fordult igazán téliesre az idő, amikor egy magassági hidegörvény okozott havazást az ország jelentős részén. A gyenge havazás a déli tájakon kedden, majd szerdán is folytatódott, bár ekkor már vegyes halmazállapot is előfordult. Az erős északkeleti széllel érkező nedves légtömeg a Mecsek északi, északkeleti részén okozott jelentős havazást, itt 20-25 cm-es hóréteg is kialakult (3., 4. és 5. ábra).
A Dunántúl és a Duna-Tisza közének déli része kivételével összességében nem sok, 0 és 5 mm közötti csapadék hullott, így a talajok nedvességtartalma nem sokat változott az elmúlt egy héten. A felszín közeli rétegek a fent említett helyeken nedvesek, máshol, különösen a Nyugat-Dunántúlon és a Gödöllői dombság területén elég szárazak (6. ábra). 20 cm alatt azonban továbbra is jó a talajok vízellátottsága. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt pénteki 9-11 fokos értékekről 5-6 fokra esett vissza.

A hideg idő az őszi vetésű kalászosokban nem tett kárt. A bokrosodás fenológiai fázisában levő búza és árpa, valamint a 6-8 leveles repce állományok továbbra is jó állapotban vannak. A korai csonthéjas gyümölcsöket azonban sokfelé teljes virágzásban érte a fagy, ami komoly károkat okozhatott. Az úgynevezett kisugárzási fagyok ellen, melyek derült, szélcsendes éjszakákon, fagyzugos helyeken jellemzőek, és rövid ideig állnak fenn, több védekezési módszer is létezik. Hétfőn reggel azonban a magasban erős széllel érkező hideg légtömeg okozta a lehűlést és erős fagyot, hosszú időn át tartott a hideg, ami ellen gyakorlatilag lehetetlen a védekezés. A szakirodalom szerint kajszi esetén a teljes virágzás fázisában -2,9 foknál kezdődik a károkozás, és -5,6 fok esetén már 90%-os a fagykár. Ezek az értékek azonban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is. A hét elején az Alföldön sokfelé, főként a déli kétharmadán – az egyik fő termőterületen, Kecskemét környékén is – -5 fok alá csökkent a hőmérséklet. A kajszi egy másik fontos termőterületén, a Hernád-völgye térségében (Boldogkőváralja, Gönc) többször is előfordultak fagyok a hét első felében, de arrafelé csak -2; -4 fokig hűlt le a levegő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a március közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban szokott az éves minimumáról emelkedésnek indulni. A lényeges információt jelenleg az anomália térkép ábrázolja: a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál országszerte jelentősen nagyobb (7. ábra). Az erdeinkben nincs számottevő eltérés, még nem lombosak a fák, hanem az eltérést döntően az őszi vetések fejlett állapota adja. Ez pedig egyértelműen a novembertől jellemző kedvező csapadékviszonyoknak és az enyhe télnek köszönhető.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Békéscsaba és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8., 9. és 10. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs periódus ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától ismét csökkent a csapadékmennyiség, a talaj sokat vesztett a nedvességtartalmából. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul, a délkeleten sokáig megmaradt hiány is pótlódott március elejére. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött, a legtöbb helyen a duplájánál jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására, fagykár nem fordult elő.

Az előttünk álló napokban meleg, jellemzően száraz időre van kilátás. Sok lesz a napsütés, a hétvégén a gomolyfelhőkből elszórtan egy-egy zápor kialakulhat. Mérséklődik a szél, megszűnnek az éjszakai fagyok, napközben pedig 15- 20 fokig emelkedik a hőmérséklet. Hétfőn északnyugat felől hidegfront éri el hazánkat, megerősödő, többfelé viharossá fokozódó északi széllel, és csapadékra is számítani lehet eső, havas eső, az északi országrészben havazás formájában. Kedd reggeltől ismét többfelé hűl fagypont alá a levegő hőmérséklete, a leghidegebbnek a jelenlegi számítások szerint a szerda reggel ígérkezik 0 - -5 fok közötti fagyokkal. Csütörtöktől ismét melegszik az idő.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. március 26.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).