Napos, meleg időjárás segíti a szántóföldi munkákat

A múlt hét első napjaiban átmenetileg őszies időjárást okozó hidegfronthoz kapcsolódóan esett utoljára számottevő csapadék az országban. Akkor a legtöbb helyen 10-30 mm közötti mennyiség hullott, helyenként az Alföldön esett ennél kevesebb (1. ábra). Azóta azonban csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok (2. ábra), de az ország túlnyomó részén száraz időjárás volt a jellemző.
A talajok a nyugati és az északi országrészben nedvesebbek, az Alföldön, különösen a déli részén szárazabbak. Ez a tendencia a felső 20 cm-en a legjellemzőbb, de a középső és mélyebb talajrétegekben is megfigyelhető. A felszín közeli réteg az előbbi területeken többfelé kimondottan sáros, míg az Alföldön nagy területen a 60%-ot sem éri el a nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (3. ábra), az alsóbb rétegek pedig még szárazabbak (4., 5. ábra).  
A nyárvégi hőségnek véget vető hidegfront a múlt hét elején jelentősen lehűtötte a levegőt. A maximum értékek a Dunántúlon 20, keleten 25 fok alá estek vissza keddre, szerdától pedig hajnalonként is többfelé 10 fok alá csökkent a hőmérséklet (6. ábra). Csütörtöktől melegedés kezdődött, de a napi hőingás még a hétvégén is magas maradt, a 10-15 fokos reggeleket 25-30 fokos kora délutáni hőmérsékletek követték. A nagy napi hőingás erős harmatképződéssel járt, ami segített nedvesen tartani a felszín közeli talajrétegeket. Vasárnap újabb hidegfront érte el az északnyugati országrészt, és ott néhány fokkal ismét visszavetette a melegedés mértékét.

A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, egyre többfelé a növényszáradás fenológiai fázisa a jellemző. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein a nyár folyamán időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A meleg időjárás kedvező a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához. A csemegeszőlő mellett már a korai borszőlők szürete is elkezdődött.
A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhetett a repcemag, a már elvetett növény pedig a csírázáshoz szükséges esőt is megkapta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az augusztus közepére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen a kismértékű növekedés a jellemző, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Augusztus első két dekádjában sokfelé hullott nagyobb mennyiségű csapadék, ami meleg időjárással párosult, így a tarlókon az árvakelés és a gyomosodás okozott növekedést a zöld tömeg mennyiségében. Ugyanakkor a nyári növények túl vannak már a legnagyobb zöld tömegű állapotukon, az érés fázisában egyre csökken a vegetációs index értékük. Az anomália térképen most már nem csak az Alföld nagy részén, hanem jellemzően a Dunántúlon is a sokéves átlaghoz képest jelentős pozitív anomália figyelhető meg: a természetes növényzet, és az állandó kultúrák egyaránt fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1300 és 1450 foknap között van az országban (7. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 40-80 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 40-80 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál valamivel később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kaposvár, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (8., 9., 10., és 11.  ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére fogyott el a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló héten a hétfői változékony, szeles időjárás után többnyire napos, száraz, késő nyáriasan meleg idő várható. A jelenlegi számítások szerint csütörtökön és vasárnap hajnalban is csak súrolja térségünket északról egy-egy hidegfront, így ezeken a napokon kissé több lesz a felhő fölöttünk, és elszórtan egy-egy zápor, esetleg zivatar is előfordulhat, valamint megélénkül, néhol megerősödik a szél. A hét többi részén nem valószínű csapadék, és a szél is mérsékelt marad. A hét végéig összességében a talajok nedvességvesztésére lehet számítani, de továbbra is magas marad a napi hőingás, és jellemző lesz a bőséges reggeli harmat. A hajnali órák hőmérséklete többnyire 15 fok alatt, a fagyzugos tájakon kevéssel 10 fok alatt várható, míg napközben 25 és 30 fok közé melegszik a levegő.      

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. szeptember 7.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 6-ig (mm)

2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 6-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. szeptember 6-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. szeptember 6-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020. szeptember 6-án (%)

6. ábra
Napi minimumhőmérsékletek 2020. szeptember 3-án (Celsius fok)

7. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. szeptember 6-án (foknap)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. szeptember 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. szeptember 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. szeptember 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)