Tartós az érlelő idő

Számottevő csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban. Azóta csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok vasárnap és hétfőn, de az ország túlnyomó részén száraz időjárás volt a jellemző (1. ábra).
A talajok a nyugati és az északi országrészben még nedvesek, az Alföldön, különösen a déli részén viszont egyre szárazabbak. A felső 20 cm-es réteg az előbbi területeken is sokat száradt az elmúlt napokban. A fölső fél méteres rétegben az Alföld déli részén egyre nagyobb területen már a 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (2. ábra).  
A vasárnap érkezett gyenge hidegfront a hőmérsékletben nagy változást nem hozott, csak pár fokkal fogta vissza a nappali felmelegedés mértékét. A hűvös hajnalokat (különösen tegnap reggelre hűlt nagy területen 10 Celsius fok alá a levegő (3. ábra), sőt már 5 fok alatti értékek is megjelentek) meleg nappalok (25 fok fölötti maximumokkal) követik, összességében átlag fölött alakul a hőmérséklet. A nagy napi hőingás erős harmatképződéssel jár együtt.

A kukorica a viaszérés fenológiai fázisában jár, további csapadékra már nincs égető szüksége. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó az állományszáradás fázisában jár, többfelé megkezdődött a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás.
Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához (4-7. ábra) és a mezőgazdasági munkákhoz.
A repce szempontjából már nem ilyen egyértelmű a helyzet: ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény. A további fejlődéshez azonban most már esőre lenne szükség, különösen ott, ahol csak a múlt heti eső után került elvetésre a mag (pláne a déli országrészben, ahol nem esett akkor sem). Csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során nagyon kicsi az esélye, úgy néz ki, hogy a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az augusztus közepére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen a kismértékű növekedés a jellemző, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az anomália térképen most már nem csak az Alföld nagy részén, hanem jellemzően a Dunántúlon is a sokéves átlaghoz képest jelentős pozitív anomália figyelhető meg: a természetes növényzet, és az állandó kultúrák egyaránt fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1320 és 1500 foknap között van az országban (8. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 40-80 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 40-90 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál valamivel később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kaposvár, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (9-12.  ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére fogyott el a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló 6-8 nap során lényeges változás nem valószínű időjárásunkban. Nagyrészt napos, száraz, csendes idő várható, többnyire gyenge vagy mérsékelt légmozgással. A talaj tovább fog száradni. A hőmérséklet sem sokat változik egyik napról a másikra, a hűvös hajnalokat meleg, nyárias délutánok követik 30 fok közeli felmelegedéssel.      

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. szeptember 10.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 9-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. szeptember 9-én (%)

3. ábra
Napi minimumhőmérsékletek 2020. szeptember 9-én (Celsius fok)

4. ábra
Ennek a birsnek Miskolc térségében még jócskán kell érnie (2020. szeptember 9.)
fotó: Kovács Attila

5. ábra
A dió burka sem reped még Miskolc térségében (2020. szeptember 9.)
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Ez az alma már hamarosan beérik Miskolc térségében (2020. szeptember 9.)
fotó: Kovács Attila

7. ábra
A ritka, védett és különleges gyümölcsünk, a házi berkenye már érik Miskolc térségében (2020. szeptember 9.)
fotó: Kovács Attila

8. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. szeptember 8-án (foknap)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. szeptember 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. szeptember 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. szeptember 9-ig (részletes magyarázat a szövegben)