Egyre többfelé telítődnek a talajok

A múlt hét második felében csütörtökön a Dunántúlon többfelé esett, a nyugati, délnyugati határszélen némi hó is hullott. Péntektől országszerte szárazra és egyre enyhébbre fordult az idő. Megszűntek a múlt hét első felében még jellemző éjszakai fagyok, és a hétvégére kimondottan tavasziassá vált időjárásunk, napközben 10 fok fölötti, délkeleten 15 fok fölötti hőmérsékletekkel (1. ábra), sok napsütéssel. Vasárnap este délnyugat felől mediterrán ciklon érkezett, így hétfőn többnyire felhős, a keleti országrészben esős idő volt jellemző. A hőmérséklet bár több fokkal visszaesett, de így is fagypont fölött maradt reggelente is. Kedd estétől újabb mediterrán ciklon okozott csapadékot, és bár szerdán északkeleten még több órára kisütött a nap, a Dunántúlon már esős idő volt jellemző. Így csütörtök reggelig a mögöttünk álló egy hétben az ország nagy részén 15 és 30 mm közötti csapadék hullott. Ennél kevesebb a Tiszántúl északi részén esett, ahol alig volt eső, a nyugati, délnyugati határszélen viszont 35-40 mm-t mértek. A talajok felszíne az ország nagy részén igen sárossá vált (2. ábra), főként az északi országrészben vízzel borított foltokat is látni. A felső fél méteres réteg is sokfelé telített (3. ábra), az ennél mélyebb rétegekbe azonban az Alföldön valamint a Dunántúl déli és keleti tájain még tud nedvességet felvenni a talaj (4. ábra).   

Az őszi vetések általában jó állapotban vannak, az enyhe, esős időben tovább fejlődtek. A repcére többnyire 6-8 leveles, míg a kalászosokra 1-3 leveles, sűrű állományok a jellemzők.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (5., 6. és 7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a talaj ebben az időszakban jól tárolta a nedvességet, így bár a vetés óta összegzett csapadékmennyiség főként az Alföldön többfelé elmarad az optimálistól, de a talajban elegendő nedvesség áll rendelkezésre a növények számára. Az őszi fagyok a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz hatására.  

Az előttünk álló egy hétben is folytatódik az ilyenkor megszokottnál enyhébb időjárás. Vasárnapig gyakran lesz erősen felhős az ég, és többfelé kell párás, ködös időre számítani. Számottevő csapadék nem valószínű, de szitálás, pénteken keleten gyenge eső előfordulhat. Vasárnap a legtöbb helyen megszűnik a köd, a Dunántúlon szakadozottabbá válik a felhőzet, főként a nap első felében azonban többfelé előfordulhat gyenge eső. A hőmérséklet a hét végéig többnyire éjszakánként is fagypont felett alakul, péntek reggel a délnyugati tájakon valószínű gyenge fagy. Napközben 3 és 8 fok közé emelkedik a hőmérséklet. A jövő hét első napján még nagyobb területeken kisüthet a nap, a derült tájakon azonban hajnalban fagypont alá csökken a hőmérséklet, viszont napközben 5 fok fölé melegszik a levegő. Ezzel szemben a tartósan borult, párás, ködös területeken alig lesz napi hőingás, kevéssel 0 fok fölötti hőmérsékletek lesznek jellemzőek. Kedden sokfelé marad napközben is rétegfelhős, párás az idő, majd a hét közepén főként a Dunántúlon és a Tiszántúlon szakadozhat fel a felhőzet, és süthet ki a nap, míg máshol marad az egyhangú, szürke idő, néhol szitálással. A szél megélénkülésére főként a Kisalföld térségében lehet számítani vasárnap és kedden, ott szikkadhatnak némiképp a sáros talajok.    

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. december 10.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Maximum hőmérsékletek 2020. december 6-án (Celsius fok)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. december 9-én (%)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 centiméteres rétegében 2020. december 9-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50 és 100 centiméter közötti rétegében 2020. december 9-én (%)

5. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. december 9-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. december 9-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. december 9-ig
(részletes magyarázat a szövegben)