Gyors fejlődésnek indul a vegetáció

A mögöttünk álló egy hétben az átlagosnál 3-5 fokkal hidegebb (1. ábra), többnyire száraz időjárás uralkodott a Kárpát-medencében. Csütörtökön és pénteken még elszórtan előfordultak 2-5 mm-t adó záporok, főként hózáporok, melyek következtében síkvidéki területeken is kifehéredett a táj átmenetileg, ezek azonban csak nagyon kis területet érintettek. Szombattól is minden nap esett valahol az országban, de szintén kevés helyen, és csak igen kis mennyiség. Így az elmúlt egy hónap csapadéka az ország nagy részén 20-35 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (2. ábra). Ennél kisebb hiány a két héttel ezelőtti esőkből adódóan a déli és az északkeleti határszélen mutatkozik, viszont az északi országrészben és az Alföld középső tájain 5 mm-nél is kevesebb hullott az elmúlt 30 nap során (3. ábra).
A talajok felszín közeli rétege tovább száradt az elmúlt egy hétben. A belvízzel borított területek nagysága jelentősen csökkent, az Alföld déli részén és a Bodrogközben jellemzőek még belvízfoltok. A kritikusan száraz területek nagysága, ahol a felső 20 cm talajnedvessége a 40%-ot sem éri el a növények számára hozzáférhető vízkészlet százalékában tovább nőtt, a Dunántúl északi részén kívül Budapest és Szolnok tágabb környezetét is magában foglalja (4. ábra). A 20-50 cm közötti réteg is veszített nedvességtartalmából, de 50-100 cm-en még telítettek a talajok az ország túlnyomó részén (5. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet jellemzően 3 és 6 fok között alakul, ami kissé kevesebb a február végi értékeknél.
A hőmérséklet nem a népi megfigyelések szerint alakult az elmúlt egy hétben, éppen Sándor napon kezdődött a lehűlés. Csütörtöktől hétfőig a maximumhőmérsékletek többnyire 4 és 8 fok között alakultak, majd keddtől kissé melegedett az idő, de kedden és szerdán sem mindenhol érte még el a 10 fokot a legmelegebb órák hőmérséklete. Éjszakánként az ország nagy részén fagyott, vasárnap hajnalban nagy területen hűlt -5 és -10 fok közé a levegő (6. ábra).    

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek, várják a melegebb és nedvesebb időt. A februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A márciusi gyakori éjszakai fagyok miatt a talaj felszín közeli rétege többször megfagyott, majd napközben kiengedett, ami az őszi vetések felfagyását eredményezhette, a fejletlenebb vetések gyökerei elszakadhattak. A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit már beindította, az erre érkezett -6, -10 fokos hidegek pedig már fagykárt okoztak. A hűvösebb északi országrész barackosaiban még nincs probléma (7. ábra), ezeken a tájakon az elsőként virágzó som virágba borulását figyelhetjük meg a héten (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ilyenkor még alacsony az index értéke, zöldülés az előző időszakhoz képest a Dunántúlon és a Jászságban látható. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű a zöld tömeg, ez elsősorban az őszi vetések fejlett, jó állapotát mutatja.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, sőt főleg a Dunántúl északi felén a talaj felső rétege is teljesen kiszáradt március közepére. Az ország döntő részén az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege. A középső tájakon kissé elmarad attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indul be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A folytatásban beköszönt az igazi tavasz, két hullámban jelentős melegedés kezdődik. Már pénteken nyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és a magasban melegebb légtömegek áramlanak fölénk. Péntek hajnalban északon és keleten még többfelé hűl fagypont alá a levegő, majd szombaton már nem lesz jellemző a fagy. A melegedést szombat délután egy nyugat felől érkező hidegfront töri meg, amivel némi csapadék is érkezik, vasárnap reggelig csapadéknyom és 5 mm közötti mennyiség valószínű az ország nagy részén. A front előtt szombaton többfelé megélénkül, a Dunántúlon megerősödik a délies szél, mögötte pedig vasárnap várhatók élénk széllökések északnyugati, nyugati irányból. Pénteken és szombaton már nagy területen emelkedik napközben 15 fok fölé a hőmérséklet, majd vasárnap átmenetileg megtorpan a melegedés, 10-15 fok valószínű. Hétfőtől ismét tovább melegszik az idő, és ekkor nyugaton a 20 fokot is elérheti már a legmelegebb órák hőmérséklete, ami a jövő hét közepén az ország jelentős részén már meg is haladja majd a 20 fokot. Az éjszakai fagyok szombattól megszűnnek, csak hétfő hajnalban hűlhet a fagyzugos tájakon kevéssel fagypont alá a levegő. Az egyre melegebb időben várhatóan gyorsan fejlődésnek indul majd a vegetáció, változóan felhős időben lehet haladni az egyre szaporodó mezőgazdasági munkákkal. A hétvége kivételével a szél is mérsékelt marad.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. március 25.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. március 24-én (Celsius fok)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. március 24-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. március 24-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.március 24-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 centiméteres rétegében 2021.március 24-én (%)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. március 21-én (Celsius fok)

7. ábra
Erősen megduzzadt kajszi rügy Miskolcon 2021. március 24-én
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Virágzó som Miskolcon 2021. március 24-én
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. március 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. március 24-ig
(részletes magyarázat a szövegben)