Esők, záporok öntöznek a következő napokban is

A múlt hét első felében hullott több-kevesebb csapadék az országban, a több a déli országrészben, ahol a hét első napján 5-25 mm közötti mennyiség esett, míg szerdán sokfelé, de jellemezően csak gyenge esők öntöztek. A hét második felében már csak pénteken fordultak elő gyenge záporok az északkeleti határszélen, máshol semmi nem esett. Így a heti csapadékösszeg a Dunántúl déli harmadán és Baja térségében a 20 mm-t is meghaladta, ugyanakkor a keleti, északkeleti országrészben jellemzően 1 mm alatt alakult (1. ábra). Szeptember első felének száraz időjárása után tíz napja fordult valamelyest csapadékosabbra az idő, ugyanakkor az elmúlt tíz napban hullott esők is csak az északi határszélen és az Alsó-Kiskunságban valamint kisebb foltokban a Dunántúlon haladják meg a sokéves átlagot, az ország jelentős részén ez az időszak is szárazabban alakult az ilyenkor szokásosnál (2. ábra), ahogy az augusztus vége óta eltelt 30 nap is (3. ábra).
A talajok felszín közeli rétege tartalmaz több nedvességet, bár az Alföld keleti és középső tájain ez a réteg is meglehetősen száraz (4. ábra), míg a 20 cm-nél mélyebb talajrétegek az ország jelentős részén kritikusan szárazak, a Jászság térségében, a Tiszántúl déli kétharmadán és a Dunántúl középső tájain a növények számára hasznosítható víztartalom 30%-át sem éri el a nedvességtartalmuk (5. ábra).
A hőmérséklet fokozatosan emelkedett. A hét eleji csapadékos napokon csak 13-17 fok körül alakultak a maximum értékek, kedd hajnalban pedig többfelé 5 fok alá, a fagyzugos helyeken fagypont alá hűlt le a levegő. A hétvégén viszont visszatért a nyári meleg, 24-29 fok közé melegedett a levegő (6. ábra).

A napraforgó és a kukorica betakarítása javában zajlik, előbbi növény esetén már végeztek a munka nagy részével. Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület a nyár folyamán, de zömében átlag alatti értékek várhatók mindkét növény esetén, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce vetéséhez, illetve magágy előkészítéséhez kedvező feltételeket teremtett az augusztus végi csapadék, az akkor elvetett állományok már 2-4 levelesek, ugyanakkor a kicsit később elvetett táblákat a szeptember első felének száraz időjárása jobban megviselte, ott hiányosan kelt, gyenge állományok figyelhetők meg. A további fejlődéshez viszont mindenütt nagy szükség van a csapadékra. Az őszi kalászosok vetése is elkezdődött már, a csírázáshoz, keléshez, illetve a még vetés előtt álló búza talaj előkészítő munkáihoz egyaránt jól jön az esős idő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Szántóföldi növényeink ilyenkor nem rendelkeznek számottevő zöld tömeggel, a napraforgó már elszáradt, és a kukorica is folyamatosan szárad, a repce pedig még éppen, hogy kikelt, zöld tömege elenyésző. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen is a csökkenés a jellemző, ami nyári növényeink érésével magyarázható. Az anomália térképen az előző időszakhoz képest is nőtt az ilyenkor szokásosnál kevesebb zöld tömeggel rendelkező területek nagysága, ami az átlagosnál szárazabb nyár és szeptember hatását mutatja. Ugyanakkor az északi és délnyugati országrészben pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1440 és 1600 foknap között alakulnak (7. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az augusztus végi-szeptember eleji hűvösebb időjárás miatt újra 30-70 foknapos elmaradás alakult ki, ami az érési folyamatokat lassította kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Kaposvár és Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta az ország nagyobb részén 260-280 mm csapadék gyűlt össze, mely mintegy 150-170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 140 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

Az előttünk álló hét első felében folytatódik a változékony időjárás. Hétfőn főként a középső országrészben és délkeleten várható további eső, zápor, majd kedden és szerdán szórványosan lehet esőkre, záporokra számítani. Szerda estétől csütörtök estig nyugatról kelet felé vonul át egy csapadékzóna fölöttünk, melyből főként a Dunántúlon és az északi országrészben várható számottevő eső. A hétfő reggeltől csütörtök estig lehulló csapadék várható mennyisége szinte mindenütt meghaladja az 5 mm-t, többfelé, főként a középső és délkeleti országrészben a 15 mm-t is. A hőmérséklet fokozatosan csökken, kedden még 20 fok fölött alakul a legmelegebb órákban, majd csütörtökön már országszerte 20 fok alatti csúcsértékek lesznek jellemzőek. A reggeli minimumok a hét első felében még többnyire kevéssel 10 fok fölött alakulnak. A csütörtökön átvonuló hidegfront mögött péntektől száraz, naposabb időre van kilátás, reggelente egyre nagyobb területen pára és ködfoltokkal. A reggeli órákban többfelé 5 fok alá hűl, míg napközben 20 fok köré melegszik a levegő a hétvégén.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 27.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. szeptember 24-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 26-án (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 26-án (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021. szeptember 26-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2021. szeptember 26-án (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2021. szeptember 26-án (Celsius fok)

7. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. szeptember 21-én (foknap)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. szeptember 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2021. szeptember 26-ig
(részletes magyarázat a szövegben)