Visszatérnek a hajnali fagyok

A múlt hét második felében is folytatódott a változékony idő. A hét eleji erős lehűlést követően előbb melegedés, majd a hétvégétől ismét fokozatos lehűlés kezdődött záporok, néhol zivatarok kíséretében. Csütörtökön egy melegfront hatására voltak országszerte esők, záporok, melyekből többnyire 1-5 mm közötti csapadék hullott, a Tiszántúlon esett ennél kicsit több péntek hajnalban. Pénteken is sokfelé öntöztek záporok, néhol zivatarok is előfordultak, ekkor főként a Dunántúl nyugati felén és északkeleten esett 5 mm-t meghaladó mennyiség, a hétvégén pedig elsősorban délen és keleten voltak kiadósabb záporok, néhol apró szenű jég kíséretében. Így a múlt hét közepe óta országosan 5 és 15 mm közötti csapadék hullott, foltokban ennél több is esett (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege 10-30 mm közötti többletet mutat az ország jelentős részén, a Kisalföldön viszont ugyanilyen mértékű csapadékhiány tapasztalható (2. ábra). A talajok felszín közeli része az eddig szárazabb kisalföldi és dél-alföldi területeken is sokat nedvesedett (3. ábra) az elmúlt napokban, az előbbi tájakon is mérséklődött, illetve megszűnt a kora tavaszi aszály. A középső és mélyebb talajrétegek Sopron környékének kivételével országszerte jó vízellátottságúak (4. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepén átmeneti emelkedésnek indult, csütörtökön már csak a keleti, északkeleti országrészben fordultak elő fagyok, a többi napon pedig már ott sem, pénteken pedig az északkeleti határszél kivételével 16-20 fokot mérhettünk. Szombattól ismét lehűlés kezdődött, és hétfőn már csak 10 fok körül alakultak a maximumok, kedden hajnalban pedig ismét többfelé hűlt fagypont alá a levegő (5. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is erősen ingadozik, vasárnapra ismét nagy területen emelkedett 10 fok fölé a napi átlagértéke, majd hétfőre ismét visszaesett ez az érték (6. ábra).

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, a repce is a szárnövekedés fenológiai fázisában jár, megjelent a virágkezdemény is.
A gyümölcsösök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás körüli különböző fenológiai fázisokban járnak. A kajszi már Miskolc térségében is elvirágzott, errefelé az őszibarack a virágzás elején jár, az alma, a körte, a szilva, a cseresznye és a meggy is többnyire bimbós. Utóbbi gyümölcsök a Dunántúlon többnyire már virágoznak, Szeged környékén pedig már az őszibarack is túl van a virágzáson. A következő napokban várható fagyok védekezés nélkül ismét komoly károkat okozhatnak. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától, valamint a visszamelegedés gyorsaságától is.
Miskolc térségében fagyvédelem nélkül a kajsziban már a múlt héten nagy fagykár keletkezett (7. és 8. ábra), az őszibarackban egyelőre még nem látszik a mértéke. A még bimbós kultúrákban nem látható károkozás.

Ismét frissülnek NDVI vegetációs index térképeink, a legújabb térképeken a március második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén 0,4 és 0,8 között alakult az index átlagos értéke, az ilyenkor szokásosnál melegebb, és a legtöbb helyen kellően csapadékos időben gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Zöldülnek a mezők, az alacsonyabban fekvő erdők, és az őszi vetések zöld tömege is egyre nagyobb. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte magasabb az index értéke (9. ábra), a legkisebb arányú pozitív eltérés az Északi középhegység erdeiben és a Szabolcs-Szatmár vármegyei gyümölcsösök területén figyelhető meg, mert ezeken a területeken nagy a még ki nem zöldült fák aránya.   

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész. Az összegzett csapadék az ország nagyobb részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött alakul.
A szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, de a rendszeres hidegbetörések időről-időre visszavetik a túl korai fejlődést.

A folytatásban az ilyenkor szokásosnál hűvösebb, eleinte száraz, majd a hét második felében kissé csapadékosabb időben lesz részünk. Csütörtök délutántól az északkeleti országrészben valószínű havazás, havas eső, majd pénteken is főként keleten lehet havas eső, eső. Szombaton a Dunántúlon is többfelé eshet, ekkor már elsősorban eső formájában, és vasárnap és hétfőn is lesznek esők, záporok. Összességében a jövő hét elejéig 5-10 mm közötti csapadék valószínű. A szél csak lassan mérséklődik, a Dunántúlon még pénteken is várhatók erős lökések, a hétvége azonban már ott is szélcsendesebb lesz. A hőmérséklet elmarad az ilyenkor szokásos értékektől. Szerdán és csütörtökön többfelé kell ismét hajnali fagyokra számítani, a szélvédett tájakon akár -3 és -6 fok közé is hűlhet a levegő, de még pénteken is lesznek helyek, ahol hajnalban csak -1, -2 fokot mérhetünk. Napközben is 10 fok körüli, szerdán az alatti maximumokra van kilátás. A hétvégére megszűnnek a fagyok, de csak vasárnaptól melegszik nagy területen 10 fok fölé a levegő. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga visszaesik a héten, és csak a jövő héten éri el ismét a 10 fokos értéket.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. április 4.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. április 3-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 3-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. április 2-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. április 2-án (%)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. április 4-én (Celsius fok)

6. ábra
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2023. április 3-án (Celsius fok)

7. ábra
A kajszi megbarnult sziromlevelei jelzik a fagyást Miskolc térségében 2023. március 29-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Ugyanannak a kajszi virágnak a terméskezdeménye is meg van barnulva, ebből termés már nem lesz
(fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index értékeinek sokéves átlagtól vett eltérése 2023 márciusának második felében

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. április 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. április 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)