Heves zivatarok kíséretében mérséklődik a meleg

A mögöttünk álló egy hétben főként az ország keleti felét öntözték esők, záporok, de jelentősebb mennyiség szerda délutánig csak a Felső-Tisza vidékén esett, ott a múlt pénteken és szombaton 10-30 mm hullott. Szerdán a nap második felében északnyugat felől nedvesebb légtömegek érkeztek, és ma délelőttig többfelé heves zivatarok alakultak ki az Északi-középhegység térségében, az Alföldön és Budapesten is. A csapadék területi szórása most is igen nagy volt, néhol 30-50 mm is lezúdult. (1. ábra) Az elmúlt tíz nap csapadékösszege az ország túlnyomó részén azonban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, Medárd napja körül hiába esett sokfelé, az azóta eltelt két hétben inkább a száraz idő volt jellemző (2. ábra). A harminc napos csapadékmennyisége is egyre nagyobb területen kevesebb az ilyenkor szokásosnál, számottevő pozitív eltérések főként a nagyobb felhőszakadások által érintett helyeken vannak (3. ábra). A talaj felszín közeli része az elmúlt napokban sokat száradt, sáros területek északkeleten és az éjszakai felhőszakadás által érintett tájakon vannak (4. ábra). A felső fél méteres talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából az elmúlt egy hét során, de a legtöbb helyen még kellő nedvességet tartalmaz a növények optimális fejlődéséhez, kritikusan száraz foltok az Alföldön fordulnak elő (5. ábra).
A múlt hét második felének hűvösebb napjai után vasárnaptól erőteljesen emelkedni kezdett a hőmérséklet, és a hét elején az idei első hőhullám is beköszöntött 30-34 fok közötti maximum értékekkel (6. ábra).   

Az őszi vetések többnyire jó állapotban vannak, a repce, a búza az árpa és a rozs az érés különböző fázisaiban járnak. Az elmúlt hetek időjárása kedvezően hatott a fejlődésükre, kellő nedvesség állt rendelkezésre a talajban, de nagy meleg sem rövidítette le a virágzás és magképződés igen fontos fenológiai fázisát.  Ugyanakkor a sűrű állományokban a gyakran nedves leveleken a kórokozók is gyorsan szaporodtak. Helyenként a sok eső miatt megdőlt táblák is vannak. A meleg idő most éppen időben érkezett az érés elősegítéséhez.
A kukorica és a napraforgó számára is jól jött a meleg és a napsütés, szépen növekednek az állományok. A vetési időponttól, fajtától és agrotechnikától függően elég nagy méretbeli különbségek vannak a táblák között, de a napraforgó egyre többfelé már csillagállapotban van.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, de az előző időszakhoz képest néhol  kisebb csökkenés látható, mely főként az őszi vetések kezdődő érésének, zöldtömeg-vesztésének tudható be, ugyanakkor a nyári növények zöld tömege igen intenzíven növekszik. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál továbbra is országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb a szokásosnál.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 410 és 520 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, a tavalyi évhez képest 50-110 foknap ez az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 30-80 foknap (7. ábra). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül egy héttel később következnek be a szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban, de június elején ismét csapadékosra fordult az idő, így a magképződés során is kellő nedvességhez jutottak a növények. Az érés időszakára pedig megérkezett a nyári meleg is. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás. A kalászosok magképződés fenofázisában nem volt hőség, így ez az életszakasz nem rövidült le, e miatt sem alakul ki termésveszteség.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól.

Pénteken a nap második felében hidegfront éri el a Kárpát-medencét, addig azonban folytatódik, sőt fokozódik a hőség, pénteken a maximum értékek az ország déli felén a 35 fokot is meghaladhatják. Az említett hidegfronthoz kötődően holnap kora estétől sokfelé kell záporokra, zivatarokra számítani, melyek között károkozó szélrohamokkal és jéggel járó heves zivatarok is lehetnek. Szombaton jelentősen csökken a csapadékhajlam, főként a Tiszántúlon alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar, majd vasárnap és hétfőn országszerte száraz, napos idő valószínű, keddtől lehetnek ismét elszórt záporok, zivatarok. A pénteken az érkező fronttal megerősödő szél még szombaton is sokfelé erős marad, és vasárnap is élénk széllökésekre számíthatunk. A hőmérséklet szombaton több fokkal visszaesik, a legmelegebb órákban 25-30 fok lesz a jellemző. Vasárnaptól újra melegszik az idő, hétfőn már többfelé mérhetünk 30 fok fölötti értékeket, de kedden gyenge hidegfront érkezik.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. június 22.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. június 21-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 21-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 21-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. június 21-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. június 21-én (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. június 21-én

7. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 21-én (foknap)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2023. június 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2023. június 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)